Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

II. Szili János élete

15. Megy a papucs nevű gyermekjáték Hernyéken az 1950-es években Az idősebbeknek az a vasárnapi szórakozás, hogy kiülnek a ház elé az árokpartra, s beszélgetnek, a férfiak pedig gyakran kártyáznak. Jancsi bácsi is szeretett kártyázni, mondása szerint a snapszli ment jobban. Szórakozásuknál említik a munkához kapcsolható formákat. A téli, tavaszi időszakban sokan jártak az erdőre dolgozni, és ebédidőben meg hazafelé jövet ment a móka, a tréfálkozás, a játék. Még a summásmunkán is volt idő a kikapcsolódásra, pedig a summásmunka küvette az einbër zsirgyát — mondták a faluban. A népszokások egész sora kínálta az alkalmat a szórakozásra, találkozhattak a lányok, legények, és a fiatalok szórakozásában örömüket lelték a szülők is. Fiúgyerekek és legények Miklós és Luca napján házról házra jártak. A fehér vagy piros süveges mikulástól féltek a kisgyerekek, mert nem tudták, ajándékot kapnak-e vagy virgácsot. A lucálók (24. dal) meg vitték az ölfadarabot, és kántálták a jókívánságokat. Lucanapkor a lányok Luca-gombócot készítettek, Lucapapírt hajtogattak, hogy megtudják, ki lesz a párjuk. Lucaszékrü is hallottam, de nëm tudom, hogy Hërnyékën csinát vóna valaki. Szenteste szépen földiszitëtt karácsonyfa várta a gyerekeket. Nëm vót ollan gazdag a Jézus, min mast, de annak is örűtek. Szenteste, úgy hét óra tájban szinte az egész falu kiment az utcára. A fiatalok — gyerekek és a legények — ostorral durrogtattak, csöngettek, kolompótak, énekelték a Csordapásztorok (401. dal) és a Mennyből az angyal (419. dal) kezdetű dalokat. Karácsonykor jártak a betlehemesek is. Még az ötvenes években is élt ez a szokás a faluban. Karácsony és újév közti időben Nováról jártak át a regösök. Hernyékiek már a századfordulón sem jártak. Ap-