Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

II. Szili János élete

cseji házban. Itt étkeztek, itt beszélgettek munka után, itt dolgozott az asszonynép — fontak, szőttek, varrtak —, de nagyon sok háznál itt is aludtak. Az öregek most is ide kerülnek ki. Az új ház konyhájában volt egy kályha, egy asztal, két pad, székek, edénypolc, láda, kanáltartó, polc a falon. A szobákban cserélődtek a generációk. Az egyik szoba az öregeké, a másik a lányoké volt, Mikor Jancsi bácsi megnősült, övéké lett a lányok szobája. Feri nősülése után az öregek kiszorultak a konyhára. Laci nősülése után — közben Feri elköltözött Novára — az öregek hol itt, hol ott voltak, mikor milyen volt a család összetétele. A szobában annak idején két ágyat, egy fiókos asztalt, két —három támlásszéket, egy szenteltvíztartót, két szentképet, egy dísztörülközőtartót, később egy szekrényt tartottak. Ez a felszerelés néha bővült, néha kevesebb lett aszerint, melyik családnak mi kellett jobban. Nyolcévesnél kisebb gyermek a szobában kapott helyet a kuckóban, supiban, ágyvégen, esetleg ágyon. Ezeknél idősebb fiúgyermek éjszakára nyáron a pajtában, télen az istállóban keresett helyet magának az idősebb testvérei között. A lányok bent aludtak a lakásban. A Szili gyerekek is mentek ám még a szomszéd istálóba is alunni. Sokszo egész ëf fóka gyerek vót összüti. Sok háznál még a fiatal házasok is a pajtába, istállóba mentek éjszakára, s az első gyerek érkezésekor kaptak helyet a lakásban. Takaróként legtöbb háznál csak vászonlepedőt használtak, legföljebb télen terítettek magukra más ruhafélét. A kamrának is nagy szerepet szántak a régiek. Azért is került két kamra egy lakásba. Az egyik volt a boroskaiiiara, ahol a bort, pálinkát, és a zárható tejesládában a tejet, a vajat, a túrót tartották. A másik a följárati kamara — innen jártak föl a padlásra —, de üt tartották a húst, a zsírt, a kolbászt, a szalonnát, a tojást, a kenyeret is. Itt kapott helyet a gabonatároló hombár, a liszt, a kenyértartó és a mennyezetre erősített deszkán a különféle ruhadarab is. Az előszobában, a gangban legfeljebb átmenetileg tartottak bizonyos tárgyakat, felszereléseket. A padlást is jól hasznosították. Ide került a gabona egy része, a kukorica, sok háznál a szülesség, a rossz, használatban nem levő tárgyak, eszközök. A birtok megbontása után a lakást átalakították. Az előszoba közös maradt, a konyhából közös kamra lett, a kamrákat konyháknak alakították át, így mindkét családnak egy szoba és egy konyha jutott. A lakást a fokla, a pipics világította. Ezek mellett a pislogó világító eszközök mellett fontak, szőttek. Mivel ezek erősen füstöltek, kormoltak, a tízes évektől kikerültek a mellékhelyiségekbe, és felváltotta őket a cilinderes lámpa. A negyvenes években hoztak egy-két makszimlámpát a faluba, mert villanyt csak 1961-ben kapott a község. GAZDÁLKODÁS A község egész területe az 1975-ös nyilvántartások szerint 1733 kh. Ebből 1180 kh — a volt Eszterházy-erdő — állami terület, és 578 kh a község által használt földrész. Tengerszint feletti magasság 170—206 méter között van. Éghajlata mérsékelt. Az évszázad első felének hőmérséklet átlaga 9,9°, csapadékátlaga 771 mm.