Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Vándor László: A lenti vár

A vár történetének rövid összefoglalása A helység eredeti neve Németi volt, amely Nemtire, majd Lentire módo­sult. 2 Első említése 1237-ből ismert, amikor is Gosztolya határjárásában ta­lálkozunk a németi szőlőkkel. 3 Ekkor Boleszláv fia Búzád birtoka, akitől 1256­ban IV. Béla elveszi, és őt a honti várfölddel kárpótolja. A király a birtokot arra akarja használni, hogy két falut telepítsen itt vendégekből.' 1 1275-ben mint a királyi vadászok faluját említik. 5 A várról először 1325-ben történik említés, amikor Kőszegi János kezében találjuk 0 A település tehát 1275 és 1325 között a Kőszegieké lesz, a vár építésé­nek időpontja ezen ötven esztendőn belül keresendő. Később ismét a király kezébe kerül, — valószínűleg 1337-ben — aki 1343-ban Lendvai Miklósnak adományozza tartozékaival együtt. 7 A vár melletti település a század második felére gyors fejlődésnek indul, 1381-ben már mezőváros. 8 Birtokosai ettől kezd­ve 1644-ig ugyanazon család, az Alsólendvai Bánfi család tagjai. Birtoklásuk csupán egy rövid időszakban szünetelt, amikor Albert király halálát követő zavaros időben a Cilleiek híveinek kezébe került a pákai várral együtt. Bár Ciliéi Ulrik, amikor kiszabadult I. Ulászló fogságából, kötelezte magát, hogy a várat tulajdonosának visszabocsátja, a királynak 1441-ben ostrommal kellett azt visszavennie. 9 Ezek után került ismét vissza a Bánfiak birtokába. A XVI. századból a várról semmit sem tudunk azon kívül, hogy a Bánfiak hosszadalmas pereket folytattak a nőági leszármazottakkal. 10 Jelentősége csak a századfordulótól emelkedik, amikor a török kézre került Kanizsával szemben végvárrá válik. Az országgyűlések határozataiból tudunk megerősítési mun­káiról. 11 Az 1618. és az 1630. évi országgyűlés pedig a király beleegyezésével úgy rendelkezik, hogy védelmi költségeit Stájerország rendjei adják. 12 Ennek oka az volt, hogy a vár mellett vezetett el az osztrák tartomány felé vezető legrövidebb út. Azt is tudjuk, hogy a vár őrsége a zalai várak közül a legna­gyobbak közé tartozott, 1652-ben 185 lovas és 87 gyalogos. 13 A település lakos­sága sokat szenvedett a török portyáktól, és a kétfelé adózástól. A falvak la­kossága ugyanis, hogy békéjét megválthassa, az egész lenti és alsólendvai ura­dalom területén — a magyar várak árnyékában — a töröknek is adózott. 14 2 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 377. 3 Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár 7. Pest 1869. 37. 4 Magyar Országos Levéltár (OL), Mohács előtti gyűjtemény (Dl.). Volt múzeumi törzsanyag, 1275. VII. 11. 5 Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé... I—XI Buda 1829—44. V/2. 252. 6 Zala vármegye története. Oklevéltár. (ZO.) I. Bp. 1886. 184. 7 ZO. I. 409.; OL. Dl. 3565. 3621. 8 Holub József: Zala megye története a középkorban. III. A községek története. Pécs, 1933. Kézirat. Göcseji Múzeum Adattára. 9 ZO. II. 504. és 510. 10 Csapodi Csaba: Az alsólendvai uradalom gazdálkodása a XVIII. század első felé­ben. Bp 1933. 11. 11 1608. évi 15. tc„ 1613. évi 17. te, 1618. évi 49. tc. stb. 12 1618. évi 35. tc. 3. § és az 1630. évi 2. tc. 4. §. 13 Takács Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671—1702. A Magyar küzdelmek c. kötetben, Genius kiadás, é. n. 199. !4 Csapodi: i. m. 8—9.; OL. Urbaria et Conscriptiones (U. et. C.) 10:78, 20:1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom