Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Szentmihályi Imre: Népköltészetünk gyűjtője vagy hamisítója volt e Kőváry Béla? (A zalai Attila-monda hitelességéről.)

azután végre maguk is költők lesznek és elénekelgetik a katonaélet sanyarúságait és ismét kész a népdal".

47 Megbízhatóságára is jellemző a folklorizációval kapcsolatos alábbi közlése: A Göcseji népdalokba „mint népdal felvétetett" egy variánsában más gyűjteményben is közölt bordal. Erről „későbbi kutatásaim kiderítették, hogy az nem népdal, daczára annak, hogy a zalai nép ajkáról jegyeztem le, hanem egy eddig kiadatlan igen becses költemény, melynek szerzője Bezerédy Gergely egykori Tolna megyei birtokos,. . . ", aki az 1830-as években Zalában is ismert és népszerű volt bordalairól és tréfás költeményeiről, melyeket „ki nem adott, hanem azok lemásoltatván, kézről kézre jártak, míg végre a nép ajkára jutottak . . . Amint Bezerédy ismerősei állítják ... "

48 Kőváry hitelessége szempontjából szinte perdöntő jelentőségű a göcseji népdalokat közlő első cikkéhez fűzött megjegyzése: „Felesleges talán megjegyeznem, hogy az itt közlöttek nem az úgynevezett átdolgozottak fajtájából valók. — Meg vannak hagyva ezek illetlenül úgy, amint a nép dalolja; csupán a nyelvezetben, (ahol szükséges volt) tétettek a gyűjtő által némi jelentéktelen változtatások. — Felszólítván e vidék népdalait a Kisfaludy Társaság számára összegyűjteni", — ezekből mutatvánnyal szolgál.

49 A kora jó szintjén álló, és Kőváry hitelességét is bizonyító gyűjtési elveinek jelentőségét felesleges kommentálni. .. Népköltészetünk gyűjtője, Kőváry nem sejthette, hogy halála után — megbecsülés helyett — súlyosan elítélő alaptalan támadások érik.

50 A monda hitelességének ismételt igazolásán túl lényegesebbnek tartom, hogy egy megyénk korai folklórkutatása terén kiváló személy, Kőváry Béla rehabilitálásához sikerült talán szerény munkámmal hozzájárulnom. A Kőváry-közölte Attila monda gyökeres népmonda. Legközelebb — egyéb kapcsolódó kérdésekkel együtt — azt kívánom elemezni, hogy közlése formájában, „a nyelvezetben . . . hol. . . tétettek a gyűjtő által némi jelentéktelen változtatások". Rövidítések Bátorfi L. Irodalom! Kőváry egyes munkáira Bátorfi, vagy Z. K. jelzet alatt is hivatkozom! Horvátfalva (vagy tankönyv): L. Irodalom! « Uő.: Bátorfi III. 70. « Uő.: Bátorfi IV. 311. kk (Abafi 1876, 214. sz. dal.) f Bő.: Z. K., 1875. évi 78. sz. (szept. 23.) 5° Amennyiben helyenként netán élesebben fogalmaznék, úgy ez nem a kutatók személyére, hanem a téves megállapításokra vonatkozik, és elvi-etikai okai vannak: megengedhetetlennek tartom, hogy kellő mélységű részletkutatások nélkül megyénk egykori érdemes gyűjtőjét „hamisító"-nak, „megbízhatatlan adatközlő"-nek stb. bélyegezzék. Különös tekintettel arra hogy már régen nem él, így e vádak ellen védekezni nem tud.