Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Gódor Győző: A közép-zalai dombság felszínfejlődési problémái. I. Ameridionális völgyek múltbeli és jelenkori fejlődése
2. A völgyek talajvízszintje rendkívül magas, márpedig közismert, hogy a szél mindenkori erózióbázisa a talajvíz szintje. 3. A terület nagy részét kötött üledékek, vagy durvaszemű homok borítja. Futóhomok csak a Principális-csatorna völgyében fordul elő, ott is csak kis mennyiségben. 4. A dombság az utóbbi néhány évszázad erdőírtásai ellenére ma is az ország egyik fás növényzettel legsűrűbben borított tája. A szél eróziós tevékenységével számolhatunk ugyan, de annak uralkodó jellegéről sem a múltban, sem napjainkban nem beszélhetünk. Prinz Gyula a meridionális völgyeket úgy értelmezi, hogy azokat az újkori hegységképződések miatt a Felső-Zala és a Mura irányából hátravágódó patakok vésték ki. 5 Problémát jelent azonban a völgyek Zalai-dombságon kívüli folytatásának magyarázata, továbbá a kelet felé megfigyelhető legyezőszerű eltérésük az É—D iránytól. Vendl Aladár tektonikus úton közelíti meg a kérdést. Lóczi Lajossal szemben azonban nem vetődéses eredetűnek tartja a meridionális völgyeket, hanem egymás mellett párhuzamosan futó szinklinálisok sorozataként kezeli. 6 A hipotézis mutatósnak tűnik, problémát jelent azonban az a tény, hogy nagyobb területet figyelembe véve, a meridionális völgyek nem párhuzamosak egymással. Később Bulla Béla és Kéz Andor cáfolják az előbbi elméletet. Szerintük a völgyek a pleisztocén végén kiemelkedő Keszthely—Gleichenberg-i vízválasztó déli lejtőjén kialakuló konzekvens vízfolyások. 7 Ferenczi és Sümeghy vetette fel először annak lehetőségét, hogy a meridionális völgyek hajdani Ös-Duna völgyek 8 . Az elképzelést több tényező is megerősítette. Erre utal a Szévíz és a Principális-csatorna völgyének keresztrétegzett homokja, továbbá a teraszszigetek tetején néhány helyen fellelhető kvarckavics. (Söjtör mellett és Válicka-pusztánál.) Napjaink földrajzi szakirodalma is az előbbi feltevésből indul ki, kiegészítve azzal, hogy a hajdani Ös-Duna medrek tektonikusán preformáltak 9 . Kádár László ezzel a nézettel szembe helyezkedett a második zalaegerszegi vándorgyűlésen. Az új elméletek azonban két kérdésre nem tudnak kielégítő választ adni: 1. Miért nyílegyenes a völgyek futása? 2. Mivel magyarázható a völgyek aszimmetrikus jellege? A tektonikus előrejelzettségnek amúgy sem lehetett feltétlen meghatározó szerepe, még akkor sem, ha a völgyek futása és a feltételezett, de számos olajfúrás ellenére geológiailag sem igazolódott tektonikus irányok egybeesnek. 5 Prinz Gyula: Magyar föld, magyar faj. I. kötet. Magyar földrajz. Budapest, 1940. <>A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Magyarország tájföldrajza. Sorozatszerkesztő: Pécsi Márton. Budapest, 1975. 'Lovász György: A Zalai-dombság felszínfejlődési vázlata. A Magyar Földrajzi Társaság XIV. Vándorgyűlése, Zalaegerszeg, 1960. szept. 10—12. Budapest, 1961. 8 A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Magyarország tájföldrajza. Sorozatszerkesztő: Pécsi Márton. Budapest, 1975. 9 Lovász György: A Zalai-dombság felszínfejlődési vázlata. A Magyar Földrajzi Társaság XIV. Vándorgyűlése, Zalaegerszeg, 1960. szept. 10—12. Budapest, 1961.
