Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. II. A reformációkora
Mégis: Tőke műve is segítette előkészíteni a végvári életnek olyan ábrázolását, amely majd Balassi, Zrínyi műveiben teljesedik ki. Már itt is megjelenik az egyéni sorsnak a haza ügyéhez kapcsolása: Sietséggel igen munkálkodának, Mind parasztok, nemesek szolgálának, Földet, vizet, fát oda hordanának, Országokért, magokért fáradának. . . De felvillan néhány jószemű megfigyelés is pl. a borkedvelő hajdúkról: A vízitalt hajdúk nem szokták vala, Étel-ital nekik nem tetszik vala. Már Tőke Ferenc működése idején is Lendván volt kezdő tanító Beute István, aki majd papként tért vissza, s csak 1574-ben távozott Sopronba. Innét hamarosan Battyhány Boldizsár németújvári udvarába ment. Hogy zalai kapcsolatait nem szakította meg, azt bizonyítja, hogy Batytyányhoz kerülését egy alig ismert zalai köznemes, a Boncodföldén lakó Kávásy Jób közvetíti. (1575. június 23-án írt leveléből: „Beyte felől ... ha elszabadulhata Sopronból, látja Isten, igen akarnám, ha nagyságodhoz jöhetne. Nekem azt mondotta vala, hogy minden úttal azon leszen, hogy elváljék onnan és nagyságod szolgája legyen." 23 Kávásy közvetítése sikerrel járt, Beyte Németújvárra került. Lendván ekkor már Beytének mindkét tisztségében utóda volt Kulcsár György, akinek jó egy év alatt három műve is megjelent, ugyanitt. Életéről nem sokat tudunk. Pintér Jenő ugyan „zalamegyei göcseji származású evangélikus papnak" 2 '' mondja, de származásáról semmi adatunk nincs. Horváth János szerint „göcseji tájszólása alapján is hihető, hogy Alsólendván született," 2 "' — de a tájszólásból való következtetést (400 évvel visszatekintve) nem érezzük elégséges alapnak a származás valószínűsítéséhez. Lendvát a néprajztudomány egyébként sem sorolja Göcsejhez. Kulcsár műveiből az sem derül ki egyértelműen, hogy a reformációnak melyik ágához tartozott — igaz, ez idő tájt még nem történt meg a reformáció formális kettéválása. Kulcsár maga egyszer mesternek, máskor prédikátornak mondja magát. Valószínű, hogy ő hívta meg a kor neves, antitrinitárius nézetei miatt sokat üldözött és sokat vándorló nyomdászát, Hoffhalter Rudolfot. Hoff halter korrábban Nagyváradon, majd Gyulafehérváron dolgozott, elsősorban Dávid Ferenc műveit jelentette meg. 1573-ban tűnik fel Lendván, augusztus 28-áról kelt első itt kiadott könyvecskéjének ajánlása. A 65 lapos mű címe: „Az halálra való keszöletröl rövid tanossag, melyben az körösztien embemec, acki az Isten országát akaria keresni, életénec rendi irattatic meg. Az :i Dunántúli missilisek. . . 45. 24 Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténete II. Bp. 1930. 126. 25 Horváth János i. m. 414.
