Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Valter Ilona: Árpád-kori kovácsműhely Csatáron
bágyokat és várszolgákat telepítettek a X—XI. században. Mindnyájan a zalai várhoz tartoztak és különféle szolgáltatásokra voltak kötelezettek/' 3 A Zalaszabar — Borjúállás szigeti IX, századi telep lakói minden bizonnyal Mosaburgnak tartoztak szolgáltatással. Sajátos technika őrződött meg Zalában a IX. századtól a XII. század elejéig, folyamatosan. Ez a lakosság kontinuitása nélkül elképzelhetetlen. Bár egyelőre nincs egyértelmű bizonyítékunk rá, mégis úgy tűnik, a vasolvasztó kohászok egy helyen dolgoztak a kovácsokkal. Nem tudunk tehát olyan fejlett munkamegosztást igazolni, ahogyan azt az e korral foglalkozó kutatók a vasolvasztó „vasas" a vasverő „kovács" és a fegyvergyártó „csatár" telepekről feltételezik. 44 Arra a feltevésre, hogy a csatárok és a kovácsok külön dolgoztak, csak a Csatár falu határában, a feltárt kovácsmühelytől 3 km-es körzetben levő két Kovács helynév utal: Kovács-kút, Kovácsok-uttya. 45 Csatár középkori topográfiájának megnyugtató megoldása még a jövő kutatás feladata. Az eddigiek alapján világos, hogy a fegyverkovácsok telepe a mai tsz istálló környékén volt. A lakott falutól távol állott, víz partján, feltehetően erdő mellett, hiszen a faszénre nagy szükség volt. De vajon hol volt a falu, melyben a kovácsok laktak? A román templom környékén, a szomszédos dombon? Egyelőre azt sem tudjuk kétséget kizáróan eldönteni, hogy ez a későromán stílusjegyeket magán viselő templom a falu plébánia temploma volt-e vagy esetleg ez volt az apátsági templom. Alapos kutatás tisztázhatná, nem rejtőzik-e benne a XII. századi monostortemplom, vagy azt mégis inkább a szomszédos, „Vársűrűnek" nevezett dombon kell keresnünk, ahol az 1964-ben nyitott kutatóárokban településre utaló égésnyomokat, téglatörmelékeket találtunk. Mindezen kérdések megválaszolása a jövendő kutatás feladata lesz. Rövidítve idézett források jegyzéke Gömöri J. (1976) = Gömöri János: Az Árpád-kori előtti vaskohászat emlékei Nyugat-Magyarországon. I. 1976. Bölcsészkari disszertáció. Kézirat. Györffy Gy. (1977) = Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay (1968) = Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp. 1968. Heckenast G. (1970) = Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Bp. 1970. Méri I. (1964) = Méri István: Kiaggatott lókoponyák Árpád-kori falvainkban. Arch. Ért. 1964. Müller R. (1971) = Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a göcseji „Szegek" vidékén és településtörténeti tanulságaik. Zalaegerszeg, 1971. Piaskowski (1972) = Jerzy Piaskowski: Csatárról (Zala megye) származó vastárgyak metallográfiai vizsgálata. Kézirat a Göcseji Múzeumban. 1972. «Müller R. — (1971) — 82—83. 44 Györffy György: Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Történelmi Szemle 1972. 3—4. 280. Györffy Gy. — (1977) — 446—447. 45 Zala megye földrajzi nevei. Zalaegerszeg, 1964. 65., 37, 28.
