Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Valter Ilona: Árpád-kori kovácsműhely Csatáron

váltakozva ismerjük, és ezt továbbra is szláv etnikum bizonyítékának tekinthetjük.'

1

'

2 Csatár helynevünk a foglalkozást jelölő település-elnevezések csoportjába tartozik. A valamilyen foglalkozást (főleg ipart) folytató, valamilyen szolgáltatásra kötelezett egyént jelölő szó gyűjtőnévként az egész falu nevévé lett — vagy mert a falu egyetemlegesen valamilyen szolgáltatásra volt kötelezve, vagy legalább lakosainak egy, nyilván gazdaságilag értékesebb része. Azokról a X—. XIII. századi településeinkről, amelyek valamilyen foglalkozásról, szolgáltatásról nyerték elnevezésüket, sok esetben bizonyítani tudjuk, hogy eredetileg fejedelmi, királyi szolgálónépek lakóhelyei voltak.

33 Az újabb történeti kutatás szerint Csatár-Csitár nevű településeinknek közel feléről joggal gondolhatjuk, hogy az ispáni várak fegyverműveseinek lakóhelyei voltak. Tömeges előfordulásuk a várispáni székhelyek mellett rendszert sejtet: a történeti fejlődés bizonyos szakaszában a várispánság megszervezése együtt járt többek között azzal, hogy fegyverműveseket telepítettek a várhoz. Ugyanakkor Csatár-Csitár nevű településeink valami határvédelmi körvonal részekent is felfoghatók: az ország nyugati kapuja (Sopron—Mosón—Pozsony megye) kivételével az északi, keleti, déli, nyugati határvonalon megtalálhatók a csatártelepülések.

54 Általában olyan vármegyékben fordulnak elő, amelyek 1003 előtt, tehát István uralkodása elején, vagy Géza idején alakultak ki.

35 Zala, azaz Kolon megye egyike István korában szervezett vármegyéinknek. A honfoglalás után a terület Kál horka, valamint fia, Bulcsú birtokába került. Később a vidék népe a királyi várispánság köré szerveződött. Kezdetben Kolon volt a várispánság székhelye, majd Pribina IX. századi központjába, Mosaburgba — azaz Zalavárba — költözött az ispán.

36 A megyében három Csatár nevű településről tudunk. A fentiekben említett Csatáron kívül volt egy Csatár Zalalövőtől északkeletre, Hegyháthodász szomszédságában,

37 a harmadik Letenye határában, a Mura mellett feküdt. Parádi Nándor itt egy XI— XII. századi körtemplom alapjait tárta fel. A településnyomokat jelző XI— XII. századi leletanyagban vassalak darabok is voltak, amelyeknek egy részén izzástól hozzátapadt agyagrögök látszanak. A terület Csitár, Csitár-erdő néven ismert.

38 A vassalak darabok azt sejtetik, hogy itt is talán kovácstelepülés rejtőzik a földben. Vajon valóban a zalai vár fegyverművesei dolgoztak a Csatáron feltárt kovácstelepen? Az előkerült műhelyegyüttes a régészeti leletanyag alapján a XI. század végére, a XII. század első felére keltezhető. Csatár falu az oklevelekben való feltűnésekor a Gutkeled nemzetség birtokában volt. A Gutkeled nembeli Már32 Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay (1968) — 157. — Heckenast G (1970) — 27. 33 Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltav (1968) — 154—155. 3/1 Heckenast G. — (1970) — 27—28. 35 Heckenast G. — (1970) — 29. ^Holub József: Zala megye története a középkorban. Bp. 1929. 22—23. Györffy Gy. — (1977) — 324—326. 37 Heckenast G. — (1970) — 96. 38

Parádi Nándor: A Letenye—Szentkereszt dombi kerek templom feltárása. A Nagykanizsai Thury György Múzeum Évkönyve 1972, 253.