Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Valter Ilona: Árpád-kori kovácsműhely Csatáron

0 1 f". 1/. A Várpalota-Szénhelyen feltárt ^ödÖrműhely rajza. X. századi), sok állatcsont (főleg lócsont) és mintegy 10 kg-nyi, 10 db vastömb került elő, és vassalak. A vassalakok kovácsműhelyre utalnak, de ez egyértel­műen csak a teljes feltárás után bizonyítható. A műhelyben feltárt tűzhelyek nagyméretűek, de mellettük maradt még hely az üllő felállítására, a kovácso­lásra, fújtatásra (17. sz. kép). A műhelytől északra feltárt házban két tűzhelyet találtak, a ház részben lesározott padlóján vas sárkánytyút, árszerű vaseszközt, késpengét, vas lemez töredékeit, 6 db vastömböt, IX—X. századi kerámiatöre­dékeket tártak fel. A kezdetben lakóháznak épült házba később egy sarkantyú vagy pajzskészítő mester költözött, aki új tűzhelyet épített. A másik két házban is volt patkóalakú kőtűzhely. Hasonló kőkemencés házak egész Kelet- és Dél­kelet-Európában ismertek voltak a VII—IX. században. Az ásató szerint „első­sorban a kora középkori népek, szlávok laktak ilyen házakban", de más népek is építettek ilyet (pl.: a dunaújvárosi avar ház, a sopronbánfalvi úti ház). 23, 2 ­; B6na István: Ásatás Várpalotán (1963). Régészeti Dolgozatok (1963) 119—124 24 Gömöri J. (1976) — 88.

Next

/
Oldalképek
Tartalom