Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Lendvay Béla: Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban(1959—1973)

A tanácskozáson dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott ünnepi előadást a mezőgazdasági szakkörök tízéves múltjáról és a jövőbeni feladatokról. Beszédében új feladatként jelölte meg: „A tsz-ben a szocialista címért küzdő brigádok felajánlásai között is szerepelhet a szakkörök létrehozására vonatkozó célkitűzés, a szakmai önképzés hatásos elősegítése érdekében".

14 A tanácskozás után a 170 résztvevő megtekintette az egervári tsz üzemi szakkörének a tájba beillő legjobb szőlőfajták kiválasztása érdekében létrehozott kísérleti telepét. Arra is sok bizonyíték van, hogy a zalaegerszegi járásban már 1967-ben a mezőgazdasági szakkörök segítői voltak a szocialista brigádok létrehozásának. Erről egyik szakkörvezető így emlékezett meg: „Nagykutason a mezőgazdasági szakkörnek régi hagyományai vannak, a szakkör még 1959-ből az ezüstkalászos gazdák alapítványának tekinthető. A szocialista brigádban 14 szakköri tag dolgozik, vállalásként rendszeresen részt vesznek a szakköri foglalkozásokon, kulturális rendezvényeken, a szakkör könyvtárának rendszeres olvasói. A foglalkozásokon a szakfolyóiratok, elolvasott könyvek tartalmának értékelését a szocialista brigádértekezleteken rendszeresen a szakkör tagjai végzik".

15 A mezőgazdasági szakkörök és a szocialista brigádok kapcsolata kialakította a tudatformálás új módszerét a zalaegerszegi járásban. • összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági szakkörök jó hatással voltak a termelőszövetkezetek fejlődésére. A szakkörökben folyó közös munka, a közös tanulás kifejlesztette a szakköri tagok helyes szakmai, politikai ítélőképességét, a közösségi gondolkodást, valamint a rendszeres tanulási, művelődési igényét. Ezek a kis közösségek igen jó irányú befolyást gyakoroltak a nagyobb közösségre, a termelőszövetkezetek, sőt a falu közvéleményére. Ezzel betöltötték szerepüket, amelyért létrehozták őket. 1973-tól a termelőszövetkezeti egyesülések, továbbá a szakköri tagok idős kora miatt működésük fokozatosan megszűnt, hogy a szakkörök átadják a helyüket a tsz-kluboknak és egyéb, a társasélet lehetőségeit megteremtő művelődési formáknak. Az 1960-as években a zalaegerszegi járásban kibontakozott és országos elismerést kiváltott szakköri munka azt bizonyítja, hogy minden fáradozásunk, amit a parasztságunk tudásának a fejlesztése érdekében tettünk, meghozta a gyümölcsét. Azok az emberek, akik a szakköri munkán keresztül a tudásnak magasabb szintjére jutottak, hálával gondolnak azokra a szakkörvezetőkre, akik fáradtságot nem ismerve szervezték meg a szakköri munkát: 14 U. o. 4—5. old. 15

Szabó János: A mezőgazdasági szakkör és a szocialista brigádok kapcsolata Nagykutason. Járási Versenyhíradó. 1967. 2. sz. 16. oldak