Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Mérey Klára: Zala megye gyáripara
À malomipar üzemei 3 776 577 P termelési értéket állítottak elő. 68, ill. 72 munkással dolgozott a 9 malom, és az azokban alkalmazott gépek és motorok össztelj esi tő-képessége 588 LE volt. A hajdinahántoló üzem 12—28 munkásával a kisebb üzemek közé tartozott, de a tejipari üzemek több mint 3 millió P termelési értéket állítottak elő. 1942-ben az egyik Zala megyei lap arról írt, hogy a Nagykanizsai Sörgyár jóformán csak a budapesti tőzsdei lapok árfolyamlapján szerepel, mert a vállalat hosszabb ideje közraktárként működött csupán. Ez évben nagyarányú építési munka indult meg, s ennek nyomán a Király Serfőzde egyike lesz az ország legkorszerűbb sörgyárainak. 11 1942-ben, az iparstatisztikai felmérés már úgy találta, hogy a gyárban alkalmazott 152, ill. 172 munkás 270 LE-s erögépparkkal és 345,6 LE teljesítőképességű 61 villanymotorral több mint 4 millió P termelési értéket állított elő. A munkások naponta 8 órát dolgoztak, és az üzem 87 ü /o-ban volt kihasználva. A nagykanizsai likőrgyár egész évben termelt, de a két szeszfőzde munka- és nyereséganyaghiány miatt csupán az év egy részében dolgozott aránylag alacsony munkáslétszámmal. (5, 9 fő.) Nagykanizsán 1916-ban létesített városi vízmű viszont egész éven át dolgozott. 5 villanymotor 105 LE teljesítménnyel és 10—12 férfi munkás napi 8 órai munkaidőben évente megközelítően 180 ezer P termelési értéket állított elő. Külön kell foglalkoznunk a jéggyártással, amelynek 5 üzeme közül 2 Zalaegerszegen, 1—1 Nagykanizsán, Keszthelyen és Tapolcán működött. Idényjelleggel dolgozó üzemek voltak, alacsony munkásszámmal és kis kapacitással. Egyéni vállalkozások, melyeket a szükséglet hívott életre. Kihasználtságuk foka 20—50% volt mindössze. A megye élelmiszeriparának összes termelési értéke meghaladta a 15 millió pengőt. Zala megyéhez csatolt Muraközben is találunk 3 működő élelmiszeripari üzemet: Csáktornyán egy gőzmalmot, amely villany teleppel volt kapcsolatos, 1893-ban létesült, és 1942-ben másfél millió P értéket termelt. A másik két élelmiszeripari üzem ugyancsak Csáktornyán volt: az egyik egy cukorkagyár (1921. évi alapítással), a másik pedig egy konzervgyár, amely 1934-ben jött létre, és 1942-ben 2,5 millió P termelési értékkel dolgozott. Az élelmiszeripar tehát igen jelentékeny volt ezen a területen is. Az akkori Zala megye 27 élelmiszeripari üzemének főbb adatait az ország ez iparágban dolgozó üzemeivel vetve össze: meg kell állapítanunk, hogy ezen a területen az országos élelmiszeripari üzemek 1,7%-ában az élelmiszeripari munkások 0,7—0,8%-a dolgozott, és az itt előállított termelési érték nem érte el az országban előállított termelési érték 1%-át (0,91%). Tehát az élelmiszeri nyersanyagban oly gazdag Zala megye élelmiszerfeldolgozó ipara alapjában véve gyenge. A középüzemek sorába is alig emelkedik néhány magasabb termelési értéket előállító üzem. U ZMÉ 1942. január 22. 3. p.
