Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Szabó Béla: Az

állítására, az így összekényszerített felek nem mindegyike teljesítette a kötelességét, s így a társai húzták a rövidebbet. Igen sok vesződséget, veszekedést és főleg súlyos anyagi megterhelést jelentett a lovasok kiállítása, akár saját magát készítette fel a nemes a hadjáratra, akár zsoldost fogadott; akinek még külön, havi 6 forint zsold is járt, 3 a maga, 3 a lova fenntartására. Megyénkben nem maradt fenn adat az ilyen egyéni katona fogadás, illetve felszerelés részletes költségeiről, de ide iktatom egy Ugocsa megyei nemes számadását az általa tett kiadásokról; már csak az árviszonyok bemutatására is: forint dénár 1 ló 40. 08.— posztó 8. 84.— mentebéllés 4. 08.— 2 pár fehér ruha 2. 04.— 1 pár csizma 1. 36.— 1 kard, szíjjal 4. 76.— 1 karabély 10. 20.— forint dénár 1 kantár, farmatring. szügyellő 1. 36.— 1 köpönyeg 4. 08.— szabó fizetése 1. 20.— 1 pokróc 1. 36.— 1 lóvakaró keféstül 1. 20.— 1 pár puska 8. 16.— 6 havi fizetés 42. 20.— Ez összesen, az 1 forinton aluli tételeket nem számítva 130.92 forintot tett ki. io Zala megyében átlagban 120 forintot számítottak egy zsoldos lovas felszerelésére, s ehhez jött a 6 havi zsold 36 forintja, összesen tehát 156 forint. Az 1741. 63. tc. értelmében az insurrectio költségeihez való hozzájárulásképpen a megye igénybe vehette a területén működő kereső foglalkozást űzők anyagi támogatását is. Elkészítik ennek is a kiosztási tervét. így a: molnárok 1000,— 8 postamester 560,— görögök 50,— zsidók 150,— kat. papok 500,— prot. papok 150,— 5 harmincados tiszt 130,— kanizsai sóhivatal 280,— cigányok 60,— forintot fizetnek. De ezeken felül később összeírták és megadóztatták az uraságok tisztviselőit, a szolgákat, vincelléreket, tanítókat, juhászokat, kocsmárosokat, henteseket stb. Az így befolyt összeget pedig az insurrectio költségeire fordították. Abafi Lajos: Katonatartás 1741-ben. Hazánk c. folyóirat V. k. 236—237. o. (Bp. 1886).