Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. II. A reformációkora

mégis menedéket adhatott a reformáció két jeles vezetőjének, írójának is. 1624:—26 között itt volt lelkész Pathai István, aki már 1612 óta a dunántúli református egyházkerület püspöke volt. Ö kezdte az itteni anyakönyv vezetését, több vallásos tárgyú műve, verse is megjelent, egyik éppen 1626-ban. „Amaz hét fejű és tíz szarvú fene bestián ülö ... parázna Babillónak . . . mezételenségének tököre". A mai olvasónak már homályosnak tűnő cím hitvitázó iratot takar, éles hangjának is része lehetett abban, hogy Pathainak hamarorosan Erdélybe kellett menekülnie.

35 Hosszabb időt töltött Komárban Kanizsai Pálfi János. A XVI. század vége felé született Nagykanizsán, az 1600-as évek elején Fertőszentmiklóson, Csépregen, Kőszegen és Komáromban tanult, megfordult a heidelbergi egyetemen is. Pápán, Németújváron volt prédikátor, 1629-ben, Pathai távozása után a dunántúli reformátusok püspökévé választották. Amikor Battyhyány Ádám 1633-ban áttért a katolikus hitre, Kanizsait is elűzte, s a következő évben Sárkány István kapitány hívására Kiskomárom lelkésze lett. 1641-ben halt meg. Leveleskönyve a kor, különösen a dunántúli reformátusok történetének igen jelentős forrása. A kiskomáromi egyház anyakönyvébe 1634. július 18. — 1637. július 8. között maga írta be a híveivel kapcsolatos eseményeket. Ugyanitt találunk adatokat az itteni iskola működéséről is. Ezek azért becsesek, mert alig van tudomásunk ez időben megyénkben működő iskoláról. Több éneke maradt fenn, ezek egy része már a szerző életében is több kiadásban megjelent. A Szentsei daloskönyv őrizte meg a Sárkány István halálára írt énekét. Sárkány István (1578—1636) éveken át a kiskomári vár kapitánya volt. Jó katona lehetett, a reformációnak is elkötelezett híve. Az 1618-i egyházi vizitáció jegyzőkönyve „rarissimus patronus"-nak emlegeti, Pathai és Kanizsai is dicsérik levelezésükben, mint a református egyház védnökét. 1636. június 19-én halt meg, Kanizsai Pálfi János temette, verssel is búcsúztatta. A versfőkben elrejtett mondat: Sarkán István megholt. A hagyományos búcsúztató szövegében néhány szép fordulat érdemel figyelmet : Reménységnek álhatatlansága megcsala Árnyékában megnyughatunk, azt hisszük vala, De véletlen halál imé reá fuvalla Amely miatt, mint kaszált fű, földre leszálla. Tartson Isten békességben téged, Kiskomár Ki olyan vagy, mint jég hátán épített vár Hozzon néktek kedves tavaszt az fötske madár, Hogy kifogyjon környékedből török, mind tatár.' Pathai életének összefoglalása, néhány versének kiadása, müveinek felsorolása: RMKT, XVII. század 8. Bp. 1976. 176—181. és 526—528. old. Kanizsai Pálfi János életének adatai, leveleinek, műveinek felsorolása, búcsúztatójának és egyéb verseinek szövege, uo. 182—187, és 528—533. old., valamint: Makár János: Kanizsai Pálfi János élete és munkássága. New Brunswick 1961.