Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

Nova felé visz az út

A grófi területek állandósága nagyban befolyásolta a földeladásokat. Rendkívül nehezen lehetett egy-egy kis darabhoz hozzájutni. Amit megvehettek, annak is nagyon borsos volt az ára. Pedig a föld vagyont, rangot, társadalmi pozíciót jelentett. Ezért folyt az embertelen küzdelem. Hogyan is fogalmazta meg Tiszai Pál a maga parasztos egyszerűségével: ,,Szeme csutakkal is volt kitömve, csak az érdekelte, vagyona legyen!" Ezt arra értette, hogy olyan lehetett a ruházata, akár a madárijesztőé, csak földet vehessen. A szántók, rétek elhelyezkedése a domborzati viszonyokhoz alakult. Maga a község is dombon fekszik, mely észak—déli irányú. A szurkosszeri részt enyhe lejtésű völgy vágja ketté, csermellyel közepén, mely vizét a Kerta patakba viszi. Északon és nyugaton erdők zöld koszorúja övezi. Erről írta Bécs Ernő „S ott, ahol a cigányok tüze füstölt délben, a Kondora fenyvese ring az esti szélben — Erdő sarkán sírhalom a postás álmát őrzi, körülötte az uraság gazdag legelői. Nova felé visz az út domborodó halmon, — itt ültetett fenyőket anyám — ifjú asszony. Ringó nyárfát, tölgyeket, göcseji erdőket, ötven éve állják már a konok esőket."

5 A déli részeken emelkednek a szőlőhegyek gyümölcsfákkal, apró pincékkel megtűzdelt dombjai. Tavasszal, ősszel szemet, szívet gyönyörködtető látványt nyújtanak annak, aki megállva a község főterén, délnek fordul ,,Novánál a hegyek hajlani a vidék kinyílni s mind inkább vidámabb kezd lenni..." ahogy találóan jegyzi meg Plánder Ferenc.

0 A talaj és a domborzati viszonyok határozzák meg a község termeivényeit. ,„,Megterem Göcseiben a Gombának minden neme, és ha az esztendő száraz, a mezei Gazda ügyes, szorgalma nem marad jutalom nélkül — sokkal különben van nedves esztendőben, mivel a vörös agyag természetétől a vizet bé. nem vévén, a gyenge plántákat hamar elöli, és ilyenkor egyedül vadócz és konkoly terem . . ."

7 Göcsejre vonatkoztatva szóltak e sorok, de alapjukat a novai helyi ismeretek adták. (írójuk Plánder Ferenc plébános hosszú ideig tevékenykedett a községben. Itt is van eltemetve.) Évek múlásával se veszítettek aktualitásukból semmit. A gazdálkodás évszázados hagyományokon alapult, a módszerek aligalig, az eszközök is csigalassúsággal változtak. A két világháború közötti gazdálkodásra jellemző: „A gazdák szántóföldjük felét őszi kalászosokkal, búzával, rozzsal, másik felét tavasziakkal és takarmányfélékkel szokták bevetni. Váltógazdaságot folytattak, s a vetésforgókat rendszerint hat évre osztják be. Trágyázás után kapásnövényt, vagy árpát, zabot, utána búzát, rozsot, majd 5 Bécs Ernő: Göcseji köszöntő. (Göcseji Helikon 1. szám.) 6

Plánder Ferenc: Göcseinek esmérete. Tudományos Gyűjtemény 1838. VI. kötet. 7

Uo.