Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

Szógák, cselédlányok napszámosok

nél, adóügyi fogalmazónál, iskolaigazgatónál, orvosnál, plébánosnál, boltosnál, kocsmárosoknál, útbiztosnál, kéményseprő-mesternél, csendőrségnél. Szerződés nélkül, cselédkönyvvel, vagy anélkül vették fel a lányokat egész fiatal korban. (Pl. Mátai Laura 15 éves korában kezdett szolgálni.)

94 Azért szerették a fiatalokat, mert betanításuk után hosszabb ideig maradtak náluk. Amikor férjhez mentek, ott hagyták a családokat, s megint új lányokkal kellett elölről kezdeni. A fiatalok kevesebb bérért vállalták el a munkát és jobban kordában tudták tartani őket. A munkahelytől függően más-más volt a bérezés. Mátai Laura 1933-ban 17, 1935-ben 22 pengőt kapott munkaadójától. Az 1940-es években emelkedni kezdtek a fizetések. Húsz pengőt, kosztot és lakást adtak általában. Szommer Rudolf kocsmáros, mert a lány főzni, állatokat nevelni, kertészkedni is segített, 40 pengőt adott. A pénz értéktelenedésekor ruhával pótolta a kiesést.

95 A cselédek biztosításáról gazdájuknak kellett gondoskodni. A leányok szerzés útján kerültek be egy-egy családhoz. Jó magaviselet, erkölcsös életmód, megbízhatóság kellett ahhoz, hogy valakit javasoljanak. A cselédnek hallgatás volt a neve. Ami urai körében elhangzott, arról nem beszelhetett, ellenkező esetben elbocsátották. Panaszát, csak könnyeivel átitatott párnája hallgatta meg. Pedig hányszor volt miről mesélni! Mert akadt olyan úriasszony ki kétféle tésztát vágatott. A cselédnek széleset, mert az alá kevesebb zsír kellett, a családnak vékonyat, azoknál a finomság volt a fő. A leány csak meggyúrta a tésztát, a zsírozást az asszony végezte. És nem kétséges melyik lábosba került a kevesebb zsír.

90 Sötétben kellett öltözködnie, vetkőznie, mert drága a petróleum, tűrni a kiabálást, szeszélyeket, és mindazt, amiről nem beszélhettek, mert becsületükről volt szó. Férjhezmenésük nagyon sokszor az előítéletek erős falába ütközött. Becsületüket, tisztaságukat megkérdőjelezték. Köztudott dolog volt pl., hogy a gróf szobalányai mindig gazdag ajándékkal (ki egy házzal, ki teljes kelengyével) hagyták ott munkahelyüket. Volt anya, aki — ,,Tudjuk, hogy a méltóságos úr kedveli a szép lányokat" — ajánlással hozta a kastélyba fiatal lányát.

97 A cselédlányok közül sokan életük végéig megmaradtak vénlányként gazdájuknál. Napjuk jelentős részét a konyhában töltötték, ott étkeztek, összecsukható ágyban aludtak. Érdekes megjegyezni, hogy a rendszerre jellemző vallási politika náluk kevésbé érvényesült. Munkakörükből kifolyólag keveset jártak templomba, misére. Főleg a vasárnap délutáni litániákon vettek csak részt. Szabad volt számukra az ünnepnap délutánja vacsoráidéig. Városba nem mentek szívesen cselédnek a lányok. Aki mégis vállalkozott rá, az legtöbbször csak asszonyként, vagy leányanyaként tért vissza. Városi szolgálólány falunkban nem számíthatott férjhezmenetelre, még akkor sem, ha volt némi megtakarított pénze. A takarékosabbja összerakta fizetését, hiszen kosztot, lakást biztosítottak számára. Rendesebb családok karácsonyi ajándékul egy-egy öltözet ruhával ajándékozták meg alkalmazottaikat. A férfi szolgák inget és cigarettát kaptak. 94 Mátai Laura Nova 95 Horváth Istvánné Nova 96 Ua. 97 id. Vaska Miklós Nova