Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)
Zala megye népzenéje
gyermekjátékok között ismerteti, nyolc dallammal együtt. 76 „A felnőtt lányok és legények legkedvesebb játéka kukorica és tokosztások alkalmával." 77 „A párosító dalnak és •kosárjátéknak alapgondolata közös: a szeretők egyesítése, gondolatban. A párosító dalban ez az összedalolás a két névnek a versbe foglalásával történik." 78 írta Kerényi György tanulmányában Az ötvenes években még élt ez a játék, amelynek keretében leányt legénynyel összeénekeltek. A MNT. IV. kötetében a 707 tipikus párosító dal közül 217 megyénkből való. Azt hiszem, ehhez nem kell külön magyarázat. Az e gyűjteményben szereplő dalok jelentős része régi dallam. Közöttük több jellegzetesen zalai, illetve déldunántúli. (A „Két szál pünkösdrózsa" 4; „De nehéz a gesztenye" 6; ,,A Bekóék házuk előtt" 11; ,,Ez a Kati borsót főzött" 3; „Piros pünkösdrózsa" 27 helyen került felgyűjtésre.) A Vikár Béla által Reszneken gyűjtött „Két szál pünkösdrózsa" bekerült az iskolai énekkönyvbe, s így vált ismertté az egész országban. A lakodalom a legjelentősebb népszokások egyike, a szokások, szertartások valóságos halmaza. 79 Szokásanyaga igen gazdag, vidékenként más és más. Ebből elsősorban azokat ismertetem, amelyek zenével kapcsolatosak. Bartók feltevése szerint valamikor a lakodalom dalai külön kategóriát alkottak. 80 A későbbiek folyamán ezek a lakodalmas dallamok más alkalmakkor is előadásra kerülhettek, sőt egyéb szövegek is tapadtak hozzájuk. De fordítva is történhetett: régi lakodalmas szöveghez újabb, silányabb dallamok kapcsolódtak. Ezek sokszor kiszorítják a régi értékes szertartási dallamokat. 81 A göcseji lakodalmas szokásokról először Plánder Ferenc írt a Tudományos Gyűjteményben. Ismertetésében ugyan dallam, dallamszöveg nincsen, de többször említi a muzsikusokat, akik nélkül lakodalom abban az időben sem múlhatott el. Érdekes példaként szeretném idézni a kásapénzszedéssel kapcsolatos leírását. ,,A vőfény a bepongyolászott szakácsnénak jobb kezét, mellyben nagyobb szerű vas kalánt tart, megfogja, és az öregebb nászon kezdve, minden vendégeket illy szavakkal szólít: itt adtak, itt nem adtak, talán itt is adnak, ezután a' szakácsnéval, ki a' szedett pénzt eltévén, pongyoláját elveti, rövid három fogást táncol." 82 A kiemelt szöveg általánosan ismert koldusnóta szövege, gondolom, a dallama is az lehetett. 83 Gönczi is részletesen ismerteti a göcseji lakodalmi szokásokat (a násznép lakodalmi hujintásait vagy rikításait is) s néhány ének szövegét is (köztük a láda és ágyruha átvitelekor énekelt „Zörög a kocsi"-t). A lakodalmi szokások közt közli a katekizmus! éneket és az országosan elterjedt „Kánai mennyegző"-t dallammal együtt. 84 70 Gönczi: G. N. 78-86. oldal. 77 Uo. 78. oldala 78 Kerényi György: Megy a kosár. Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára. Szerkesztette Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Budapest. 1957. 445. oldal. 73 MNT. Ill./A. XI. oldal. 80 Bartók: Magyar népdal. XII. 1. 81 MNT. Ill./A. XIII. oldal. 82 Plánder: Göcsei. 6. §. Vígalmak. 83 A MNT. Ill./A. kötetében 586. sz. alatt Letenyéről közölt szöveg és dallam, melyet kásapénz-szedéskor szoktak énekelni, koldusnóta zsövege és dallama. R/ * Gönczi: Göcsej. 326-355. oldal.
