Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)

Zala megye népzenéje

redésben érik egymást régi népdalok, újabb műdalok, idegen dalok, saját és mások szerzernényei. Pálóczi H. Á. még nem népdalgyűjtő, csak a maga dallamismeretét foglalja írásba.

1 A 450 dallamból kb. 200-nál több az a dal, amely népdal, vagy népdalszerű. Hogy ezek közül melyiket tanulta Zalában, azt pontosan meghatározni nem lehet. Bartha Dénes az ötödfélszáz ének magyarázó jegyzeteiben több dallamnál hivatkozik az előkerült népi változatokra

2 (15 zalai községben 23 dallam népi változata került elő.) Pálócziról tudjuk, hogy debreceni diákévei, majd rövid miskolci működése után visszatért a Dunántúlra. Első felesége révén veszprémi és Zala megyei földek birtokába jut. Füred — Szántód — Nagybajom — Petrikeresztúr jelzik, hogy Veszprém, Somogy, Zala volt a hazája. Kapcsolatba és barátságba került Csokonaival. Az ő haladó szellemű programját — „hallgassátok meg a danoló falusi lányt és a jámbor puttonyost" — legkövetkezetesebben Pálóczi H. Á. valósította meg. Már 1790-ben így ír Kazinczynak: (Kaz. lev. II. 20. I.) ,,A minap egy paraszt mulatságban voltam, s két mezei éneket tanultam lyánykáktól: az egyik „Hányat termett a mogyoró, Hej, liliom!" A másik ez: „Míg a pénzem tartott, voltam világ fattya".

3 Ezek szerepelnek is az ötödfélszáz énekben. A „Hányat termett a mogyoró" c. dalnak több szövegváltozata él Zalakomáron

4 és környékén. Gönczinél is szerepel „Hetet érett a mogyoró" címmel.

5 Olsvainak a Tolna megyei Sárpilisről van más dallamú szövegváltozata. Érdekességként megemlítem, hogy 1977ben a 80 éves Ferencz Sándortól gyűjtöttem egy dalt, amely szövegében nagyon sok hasonlóságot mutat az ö. É.-ben a 284. számú énekkel. Pálóczi szövege: „Csipkebokor, pókháló, Megégett a szógáló."

6 Ferencz Sándor által énekelt dal szövege: „Szitakötő, pókháló, Szeress engem, szógáló!" A dallamban egyezőség nincs. Plánder Ferenc novai plébános gyűjtését a Tudományos Gyűjteményben publikálta 1838-ban „Göcsei esmérete" címmel.

7 Ebben egyebek között leírja a göcseji lakodalmas szokásokat, a regölést, a gyermekjátékok közül a hidasjátékot és a Szent Ilona játékot (dallam nélkül). 1 Kodály Zoltán: A magyar népzene (a továbbiakban MN). A példatárt szerkesztette Vargyas Lajos. Budapest, 1952. 3. oldal. 2 Pálóczi Horváth Ádám „Ó és új, mintegy ötödfélszáz ének, ki magam tsinálmánya, ki másé" (a továbbiakban ö. É.). Sajtó alá rendezte Bartha Dénes és Kiss József. Budapest, 1953. ;J ö. É. A dalok száma az Ö.É-ben 348., illetve 282. 4 Zalakomár = Kiskomárom + Komárváros. A Magyar Népköztársaság helységnévtára. Budapest, 1973. Központi Statisztikai Hivatal. 1005. oldal. 5 Gönczi Ferenc: .Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése, (továbbiakban Gönczi: Göcsej). Kaposvár, 1914. 535. oldal. ü Ö.É. 284. sz. ének. 1 Plánder Ferenc: Göcseinek esmérete (továbbiakban Plánder: Göcsei). Tudományos Gyűjtemény 1838. 3-34. oldal.