Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)
Zala megye népzenéje
del 95 ). Gönczi a Göcsej népköltészetében 71 betyárdal szövegét közli, köztük sok az egy versszakos is. 96 Az ő kiadványában is leggyakrabban a dunántúli betyárok szerepelnek (Sobri Jóska, a Patkó testvérek, Savanyú Jóska), akik Somogy és Veszprém megyében az összefüggő erdőségekben és a Bakony rengetegében találták meg a természetadta búvóhelyüket. Időközönként kényszerűségből átrándultak Zala megyébe is. 97 Érdekességként említem, hogy az utóbbi évtizedekben gyűjtött betyárdalok között sok teljesebb szöveggel került elő, mint Gönczi kiadványában. (Például a 321. számú két versszakkal, 93 a 323. számú 9 versszakkal több a Gönczi által közölt szövegnél. 99 ) A közölt 28 dalból 22-nek dallama régi stílusú. A klasszikus „Röpülj páva"szöveg a rab-énekekhez tartozik. Népballada, ún. „hosszi nóta" is él még megyénkben a nép ajkán. Közülük néhány országosan ismert (Fehér Laci 331., Sági bíróné 332.). Vannak köztük, melyek a göcseji nép balladatermő erejét bizonyítják. Megemlítem a letenyei Sneider Jóskáról szólót, akit testvére egy lányért megölt; „A d í nosi pusztának az aljában" című egyik szereplője novai volt. A zalabaksai traç^kus történetről szól Kása Annus balladája (333.). Minden benne van, ami egy balladának ismérve, de túl későn keletkezett ahhoz, hogy ideje lett volna kellően kicsiszolódni (1921. június 26-án történt a tragédia az anyakönyvi bejegyzés szerint). Nem koptak le a fölösleges részek, sót egy önálló lírai dalként is élő záróversszak csapódott hozzá. Ilyenformán hiányzik belőle a kiérlelt balladák mély drámaisága. (Hősnőjének fényképe a novai falumúzeumban látható.) A „Göcsej népköltészeté"-ben találhatók közül a cséplőgépbe esett lány, 100 Báró Jenő, 101 Juhász András, 102 Szűcs Mari, 103 Szabó Vilma 104 balladája került elő. Gyűjtöttem még néhány, Zalában megtörtént tragikus eseményt megörökítő „hosszi nótát", melyeknek dallama kevéssé értékes, műdalszerű, ezért terjesztésre nem való (lásd 88. sz. jegyzetet). A jelen kötetben közölt dalokat úgy jegyeztem le, ahogyan előadóik („adatközlőik") megszólaltatták. Bizonyára sokan mások is tudják és dalolgatják ezeket kisebb-nagyobb eltérésű helyi változatokban. Amennyiben Pava-Jcörök, énekkarok, falusi iskolák használnak ezek közül, és saját községükben érdekes, jellemző helyi változat élne, akkor nyugodtan tartsák meg azt, ne erőltessék mereven az itt közölt változatot (kivéve a kopott, romlott, műdalszerűbb helyi változatokat, azokat inkább cseréljük jobbra). Az eredeti, sajátos népi előadásmódnak, előadási stílusnak megtartásához, illetve elsajátításához, kivált a jellegzetes dunántúli dallamok minél hitelesebb 95 Uo. 18-19. oldal. M Gönczi: G. N. 192-212. oldal. 97 A gyöngyösi csárda. Veszprém megye Tanácsának Idegénforgalmi Hivatala kiadása. 6-7. oldal. 98 Gönczi: H. N. 194. oldal. 99 Uo. 198. oldal. 100 Uo. 274. oldal. 101 Uo. 262. oldal. 102 Uo. 278. oldal. 103 Uo. 276. oldal. 104 Uo. 279. oldal.
