Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE
re" a „Miképp fejlesztheti a tanító növendékeiben a faiskola iránti érdeklődést?" címmel hirdetett pályázatot. 16 A gyümölcs észét helyet kapott a tanítói továbbképzzésekben is. 1880. december 16-án a Zalaszentgróti Tanítói Járáskör ülésén Izer Ferenc türjei főkertész tartott előadást a tanítóknak a gyümölcs- és szőlőtermelés időszerű kérdéseiről. 1 ' A hosszú téli estéken jónéhány ismeretterjesztő előadással és különböző tanfolyamokkal is találkozunk már. 1892-ben Hugauff Ede zalaszentbalázsi tanító a burgonyáról, 1904-ben Szita Boldizsár nagykapornaki tanító pedig a tcjszövetkezetekről tartott több előadást a szomszéd községekben is. 18 1899-ben a Földművelésügyi Minisztérium gazdasági Udi tanfolyamot szervezett Csáktornyán, ahol az előadók között ismét ott találjuk a tanítókat, Brauner Alajos csáktornyai községi elemi iskolai tanítót és Dékány Mihályt, a tanítóképző tanárát. 19 A tanítók mezőgazdasági irányú továbbképzését a Földművelésügyi Minisztérium szervezte gazdasági tanfolyamok címen. E továbbképzésre a népiskolák mellett működő gazdasági ismétlő iskolák szervezése miatt is szükség volt. Ilyen, országos jellegű továbbképzésre Zala megyében is sor került. 1903-ban Keszthelyen gyümölcsészeti tanfolyam volt 15 megye 22 tanítója részére, 1904-ben pedig Tapolcán két turnusban is szőlő- és borgazdasági tanfolyam. 20 1907-ben, a Budafokon rendezett borgazdasági tanfolyamra előadónak a földművelésügyi miniszter Békefi Elek zalakoppányi tanítót hívta meg. 21 A tanítóság rendkívül aktívan bekapcsolódott a filoxéra elleni küzdelembe is. Az Európát sújtó filoxéravészt nyugodtan nevezhetjük az európai szőlők tatárjárásának. A Nagykanizsán megjelenő Zalai Közlöny először 1874. december 3-án tudósított a filoxéra megjelenéséről. 22 Az első hazai hivatalos észlelés Pancsován történt 1876-ban. 23 1896-ra az ország bortermelő községeinek 48,58 százaléka már fertőzött volt. 24 A század nyolcvanas éveinek végétől mindez égető napi probléma Zalában is. 1889. augusztus 11-én a a Zalamegyében épp egy tanító, Kanovics György (Balatonfüred) tollából jelent meg a vészharangot meghúzó első drámai hangvételű tudósítás: „...Hegyeink, hol azelőtt csak 4—5 évvel is még szőlők díszlettek, rakva az arany cseppeket szolgáltató nemes fürtökkel, most egészen kopárak. . . . Nincs már a vidéken szőlő, melyben phylloxera ne lenne . .." — írja. 25 A megye vezetése csak lassan mozdult, igaz, később nagy aktivitással próbálta a csapást ellensúlyozni. A védekezés legfontosabb feladataként az ame16 Zalamegye. XIV. évf. 18. sz. 1895. máj. 5. 4. 1. 17 Zalai Tanügy. I. évf. 10. sz. 1880. december 16. 77. 1. 18 Zalamegye. XI. évf. 19. sz. 1892. máj. 8. 4. 1. Magyar Paizs. V. évf. 2. sz. 1904. jan. 14. 5. 1. 19 Zala. XXVI. évf. 93. sz. 1899. nov. 19. 6. 1. 20 Magyar Paizs. IV. évf. 14. sz. 1903. ápr. 2. 4. 1. Magyar Paizs. V. évf. 15. sz. 1904. ápr. 14. 3. 1. 21 Magyar Paizs. VIII. évf. 28. sz. 1907. júl. 11. 5. 1. 22 ZK. I. évf. 97. sz. 1874. dec. 3. 5. 1. 23 Népiskolai Szemle. I. évf. 5. sz. 1881. szept. 10. 3. 1. 24 Szőlő-bortermelés és filoxéra-ügy. Különlenyomat a fölművelésügyi magyar királyi miniszternek 1896. évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentéséből. Bp. 1898. 24. 1. 25 Zalamegye. VIII. évf. 32. sz. 1889. aug. 11. 3. 1.
