Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
VI. TANÍTÓTESTÜLETEK, TANÍTÓEGYLETEK
1883-ban alakult meg a „Keszthelyi és sümegi egyesült rk. tanítói kör" Vellner Alajos káptalanfai tanító elnökletével. 2 ' 1 A „Zala-egerszegi róm. kath. esperességi kerületi tanítói felekezeti járási kör alakítása" céljából 1884. augusztus 28-án gyűltek össze az egerszegi polgári iskola rajztermében. 25 Található néhány adat a „Novai esperes-kerületi római katolikus tanítóegylet*''-ről, a „Szombathely-egyházmegyei róm. kath. tanítótestület alsó-lendvai esperesi köre"-ről és a letenyei esperesi tanítókörről? 6 A felekezeti tanítótestületek megalakulásával néhány, a megyei általános tanítóegylethez tartozó járáskör megszűnt, így a tapolcai és a novai járáskör. 2 ' Csupán érdekességként kell megemlíteni, hogy volt néhány felekezeti tanító, aki a felekezeti egylet megalakulása után is eljárt volt járáskörébe és ott tovább tevékenykedett. Itt elsősorban Göntér Endre náprádfai tanítót kell említeni, aki a novai espereskerületi tanítóegylet megalakulása után is hű maradt a megyei testület zalaegerszegi járásköréhez.' 18 Hozzá hasonlóan Nóvák Mihály andráshidai tanító sem lett hűtlen az egerszegi járáskörhöz? 9 A tanítótestületi tevékenységet nehezítette a szűkös anyagi helyzet, aminek következménye volt az állami iskoláknál a fuvar- és napidíjak megszüntetése. 1889-ben a megyei tanítótestület csáktornyai közgyűlésén Udvardy Ignác tanítótestületi elnök jelentésében nem valami derűs képet fest a járáskörök tevékenységéről. A megszűnt járáskörök ekkor: a letenyei, szentgróti, pacsai és a tapolcai, a működők az alsólendvai (elnök: Káposztás Ferenc, 17 tag), a keszthelyi (elnök: Csathó Alajos, 28 rendes, 5 pártoló tag), a muraközi (elnök: Jeney Gusztáv, 85 tag, közöttük sok felekezeti is), a nagykanizsai (elnök: Hoffmann Mór, 74 rendes és 14 pártoló tag), a sümegi (elnök: Könnye József, 17 tag) és a zalaegerszegi (elnök: Kiss Dénes, 55 rendes és 50 pártoló tag). 30 Ettől az időtől a tanítótestületek lényegében ebben a szervezeti formában működtek egész az első világháborúig. A tanítótestületek tevékenységében kezdettől kiemelt feladatot jelentett a tanítók érdekvédelme. Ahhoz, hogy az ebből adódó feladatokat sikerrel megoldhassák, szükségszerűen szélesebb és tekintélyesebb társadalmi hátteret is biztosítani kellett. Bója Gergely ezt időben felismerte és sikerült az iskolatanácsot több, úgynevezett kényesebb ügyben, illetve a tanítókat általánosan érintő kérdésekben maga mellé állítani. E társadalmi háttér a későbbiekben, a pártoló tagok névsorából következtetve is megvolt. Az első, jelentősebb testületi megmozdulást a pötrétei tanító esete váltotta ki, akit a pacsai főszolgabíró ítélt el igazságtalanul, mert nem volt hajlandó jeZalamegye. XII. évf. 26. sz. 1893. jún. 25. 3. 1. 25 Zalamegye. III. évf. 31. sz. 1884. aug. 3. 4. 1. 2ti Zalamegye. IX. évf. 20. sz. 1890. máj. 18. 4. 1. 27 Babos Tibor: 13. 1. ,JH Zalamegye. XIV. évf. 20. sz. 1895. máj. 19. 3. 1. Zalamegye. XIV. évf. 23. sz. 1895. jún. 9. 4. 1. 2(1 Csiszár József: A zalamegyei ált. tanítótestület „zala-egerszegi járásköre"-nek 25 éves története. Zalaegerszeg, 1899. 27. 1. Zalamegye. XIV. évf. 44. sz. 1895. nov. 3. 4. 1. Alsó-Lendvai Híradó. IV. évf. 45. sz. 1899. nov. 19. 2. 1. MagyarPaizs. V. évf. 42. sz. 1904. okt. 20. 3. 1. 30 Zalamegye. VIII. évf. 31. sz. 1889. aug. 4. 2. 1.
