Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE
rikai anyatelepek, a tapolcai vincellériskola felállítását és a védekezési módszerek lehető leggyorsabb elterjesztését határozták meg. Mindennek teljesítésében komoly szerepet szántak a megye tanítóságának is. 1888-ban már ezt megelőzően, a tanítótestületi üléseken megkezdődött a filoxéra ismertetése. Elsőként 1888. június 7-én, s Muraközi Tanítótestület Kottoriban tartott ülésén. 26 Ezt követte 1888. októberében a Keszthelyi Tanítói Járáskör ülése, melyen már az amerikai szőlőtelep felállítását is javasolták a tanítók Meszesgyörökön. 27 1889. január 13-án a megyei testület választmánya is javaslatot terjesztett a megyei hatóságokhoz, miszerint a védekezés hatékonyabbá tétele érdekében a tanítók az állami telepekről ingyen kapjanak filoxéraellenálló vesszőket és azt azonnal szaporítsák el. 28 Ugyancsak 1889-ben Keszler Gyula tapolcai felsőnépiskolai tanító, a szaporítás gyorsítására szőlőoltó gépet szerkesztett és ezt az egész Osztrák—Magyar Monarchia területére szabadalmaztatta. 20 1891-ben a Csáktornyai Tanítóképző már saját telepén termelte az ellenálló vesszőket, és megkezdte azok szétosztását a termelők között. 30 1893-ban (majd 1894-ben is) Alsólendván, a római katolikus iskolában szőlőoltási tanfolyamot szerveztek. 31 1894-ben a megyei tanítótestületi közgyűlésen, melyen Ruzsicska tanfelügyelő és a főispán is résztvett. újabb javaslat született. Az, hogy minden szőlővel bíró községet kötelezzenek arra, hogy 2 hold földet biztosítson a tanító által kezelt amerikai telep létesítéséhez. 32 A megye tanítói közül oltvány iskolájával Békefi Elek zalakoppányi tanító tűnt ki, vívott ki magának országos hírnevet. 33 Ha vázlatosan is, de szólni kell a mezőgazdasági ismeretterjesztés kapcsán a tanítók és a méhészet viszonyáról is. Magyarországon a méhészet a XIX. század közepén terjedt el nagyobb mértékben. 1882-ben Kovács Ferenc a Méhészeti Lapok-bari „Az okszerű méhészet terjesztése" című írásában a méhészkedés kiterjesztésének legfőbb feltételét abban látta, hogy a méhészetet már az iskoláskorban meg kell kedveltetni a gyerekekkel ahhoz, hogy azt a felnőttkorban szívesen végezzék. ... .. így legjobb, ha a tanító' foglalkozik a méhészettel, ennek haszna is ráfér ..." — írta. 34 Hogy ez mennyire országos programmá vált, bizonyítja az is, hogy a két minisztérium — a Vallás- és Közoktatásügyi, valamint a Földművelésügyi — 1882-ben közösen szervezte meg a méhészeti vándortanítást? 3 Ennek foglalkozásait természetesen az iskolában, a tanító aktív közreműködése, szervezése mellett végezte a méhészeti vándortanító. 1892-ben például Dömötör László Türjén, Szentgróton, Balatonszőllősön, Karmacson és Keszthelyen oktatta a méhészeti alapismereteket, 36 2(1 Zalamegye. VII. évf. 22. sz. 1888. máj. 27. 4. 1. 27 Zalamegye. VII. évf. 45. sz. 1888. nov. 4. 2. 1. 28 Zalamegye. VII. évf. 3. sz. -'Zalamegye. VIII. évf. 26. sz. 1889. jún. 3. 2. 1. 30 Zalamegye. X. évf. 50. sz. 1891. dec. 13. 3. 1. 31 Zalamegye. XII. évi. 11. sz. 1893. márc. 12. 3. 1. 32 Zalamegye. XIII. évf. 34. sz. 1894. aug. 26. 3. 1. 33 Magyar Paizs. IV. évf, 5. sz. 1903. jan. 29. 6. 1. 34 Méhészeti Lapok. III. évf. 1. sz. 1882. jan. 16. 14. 1. 35 Méhészeti Lapok. III. évf. 12. sz. 1882. dec. 16. 274. 1. 36 Zalamegye. XI. évf. 28. sz. 1892. júl. 10. 4. 1.
