Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
BEVEZETÉS
valamint a tanítóképző intézeteket is. 9 Ezek közül azonban a valódi népiskolák, népoktatási intézetek csak az elemi iskolák voltak. E tanulmány célja az alsófokú oktatás 1918 előtti zalai történetének, kialakulásának és fejlődésének ny®monkövetése, a 16. század közepétől egyre szaporodó, az írásra és olvasásra tanító iskoláktól a Ratio-k falusi és városi iskoláin keresztül az 1868. utáni elemi népiskolák, és a velük legszorosabb kapcsolatban álló tanítóképzés és továbbképzés zalai helyzetének feltárása. A kutatás során figyelembe kellett venni azt, hogy a megye alsófokú oktatásának történetével ezideig meglehetősen kevés tanulmány foglalkozott. Az I. Ratio Educationis korabeli helyzettel Vecsey Lajos A zalai népnevelés Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedében c. tanulmánya (Történetírás, I. évf. 1937. 132. 1.) amely jól hasznosítható ma is, hiszen a Ratio bevezetéseként elrendelt összeírásókat használja fel elég nagy részletességgel. Nagy kár viszont, hogy csak a zalamegyei összeírást, és sem az előzményekre nem utal és öszszehasonlítást sem ad más területekkel. Tanulmánya, ha részletesen is, csak egy összeírást — á Conscriptio Ludimagistrorum-ot — dolgoz fel. Az I. Ratiot megelőző időszak, tehát az alsófokú iskolahálózat kialakulását feltárni csak egyéb források, és nem csak a megyét érintő feldolgozások alapján lehetett. Itt elsősorban a különböző egyháztörténeti munkák jöhettek számításba, elsősorban Payr Sándor, Thury Etele és Pfeiffer János kötetei. 10 A 17. századot illetően dr. Degré Alajos főlevéltáros által rendelkezésemre álltak a Zágrábi Érseki Levéltár vizitációs jegyzőkönyvei is, melyekért ezúton is köszönetet mondok. Az I. Ratio Educationis-korabeli kép megrajzolásához bőséges levéltári anyag állt rendelkezésre. így a Zala megyei Levéltár 1770, 71-esConscriptiones Universale s-e, valamint az Országos Levéltárban a megye valamennyi iskolájára vonatkozóan az 1771-es és 1777-es összeírások. Az állami adatokat sikerült összevetni az ezekből az évekből való Canonica Visitatiokkal is (Veszprémi Püspöki Levéltár, Szombathelyi Püspöki Levéltár). Nagyobb problémát jelentett a 19. század első fele. A megyére vonatkozó tanulmány ebből az időből nem akadt. Részben érintette ugyan Hermann Egyed tanulmánya (Népoktatás a veszprémi egyházmegyében a XIX. század elején Regnum 1942—1943. V. köt, Bp., 1943.), amely a korabeli püspöki vizitációkat dolgozta fel, így a megye egy részére is kiterjedt. Sajnos ennek az időszaknak a levéltári forrásai meglehetősen szerények. A megyei levéltárban számottevő adat csak az 1836-ban alakult Népnevelési Választmány irataiban található, bár ez eléggé hiányos, és néhány adat a közgyűlési jegyzőkönyvekben. A megye dualizmuskori oktatásügyének vizsgálatakor a leggyakrabban hivatkozott forrása a korabeli zalai sajtó. Itt elsőként a Zala—Somogyi Közlönyt kell megemlíteni, amely rendkívül gazdag művelődésügyi vonatkozású anyagokban. Különösen a népoktatási törvény bevezetését kísérte kitüntető figyelemmel a szerkesztőség. Rendszeresen tájékoztatott az országos eseményekről is, az ezekkel kapcsolatos helyi megnyilvánulásokról, véleményekről. 9 1868. évi XXXVIII. tc. 8. §. 10 Payr, Thury és Pfeiffer.
