Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ
lyú elemi iskola volt két segédtanítóval, a negyedik osztály szervezésére csak 1862. őszén került sor. 20 A megye többi részén több osztálycsoportos elemi iskolával alig-alig találkozunk. A kiskomáromi esperesség területén lévő 35 iskola közül csak 3 kétosztályos, a többi teljesen összevont. 21 Rosszabb a helyzet Zalaegerszeg környékén, ahol a zalaegerszegi főesperesség 20 iskolája közül 19 (a zalaegerszegit kivéve) osztatlan. Ez azt jelentette, hogy egy osztályra, helyesebben tanulócsoportra 40 iskolába járó és 83 tanköteles jutott. 22 A megye belsejében — Göcsej, Hetes és a Muramellék — még mindig meglehetősen sok az iskola nélküli község. Az előbb említett zalaegerszegi esperesi kerületben. 20 római katolikus iskola működött és 71 község nem rendelkezett iskolával. A letenyei esperességben nem sokkal vigasztalóbb a kép. Itt 19 iskolával rendelkező község mellett 63-nak nem volt iskolája. Viszonylag jobb a helyzet most is s veszprémi egyházmegyéhez tartozó tapolcai, keszthelyi és kiskomáromi espereskerületekben. 23 20 Elemi Tanügy 1861/62. 188—189. 1. 31 Elemi Tanügy 1864/65. 58. 1. Degré—Simonffy : 9. 1. 22 Elemi tanügy 1861'62. 188. 1. 23 Dr. Barsi József: Magyarország közoktatási statistikája 1864/65—1867,68-ban. Pest, 1868. 82—100. 1. y