Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ

Az e határozattal elkészített, az ország mezővárosaihoz és az országgyűléshez küldött kiáltvány, illetve memorandum nagyon lényeges művelődéspolitikai célkitűzéseket is megfogalmazott. A Nagykanizsa város népe nevében, Albanich Flórián városbíró, Babochay János népszóló és Tóth Lajos állal aláírt memorandum 9. pontja így szólt: „... Óhajtjuk, hogy a papi javak nemzeti javakká fordíttassanak, ezek jövedelméből a kisebb klérus sora javíttassék, a népnevelés előmozdíttassék, és egyéb közhasznú intézetek létesíttessenek. . .", a 10. pont pedig: „...Óhajtjuk, hogy a tanítói szabadság alkotmányos szellemben meg állapíttass ék. . . "

r> A memorandumhoz elsőként csatlakozott Szombathely és a zalai Csáktornya.

6 A két, oktatásügyet érintő javaslat meglehetősen bátor, radikális kezdeményezést jelentett, amely megegyezett az 1848-as egyetemes tanítógyűlésen fölvetődött követelésekkel is. A tanügyhöz való ilyen lelkes hozzáállás után. szinte érthetetlen, hogy az 1848. július 20-i Első Egyetemes Tanítógyűlésen Pesten a megye tanítóságát egyetlen tanító sem képviselte. A tanítógyűlés résztvevőinek névsorában ugyanis egyetlen zalai tanítót sem találtunk.

7 Igaz a zalai képviselőválasztáson Kanizsa országgyűlési képviselőjéül Bója Gergelyt, a tanítóképző tanárát választották.

8 Az 1848-ban Eötvös József vezetésével megalakult Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kezdeményezésére hozott rendelkezések megyei visszhangja ismeretlen. A korabeli, rendelkezésre álló iratokból erre még csak következtetni sem lehet, pedig a Közoktatásügyi Minisztérium néhány rendkívül előremutató tervet készített. így a népoktatásügyet érintően az 1848. évi XX. törvény, amely ugyan a vallásról szólt, de benne nagyon lényeges az a megfogalmazás, hogy minden bevetett vallásfelekezet egyenlő és minden vallás egyházi és iskolai szükségletei „közálladalmi költségek által fedeztessenek."

9 A minisztérium azonban legfontosabb feladatának az új népoktatási törvényjavaslat kimunkálását tekintette. Az Eötvös által 1848. július 24-én benyújtott törvényjavaslatot azonban az országgyűlés nem fogadta el.

10 1848. nyarának végén a zalai közvéleményt már a horvátok mozgolódása foglalkoztatta. Jellasics serege szeptember 14-én átkelt a Murán és szeptember 15-én elérte Nagykanizsát, majd utó védj ét hátrahagyva vonult tovább Pákozd felé.

11 Október 4-én szabadult csak fel Kanizsa és a Muraközbe bevonult Perczel-hadtest utánpótlási központja lett. 1848. december 20-án aztán Perczel elhagyta a megyét, a hátrahagyott őrségek a bevonuló horvát és császári csapa5 Vajda László—Vajda Lászlóné: I. m. : 9. 1. 6 Barbarits: 48. 1. 7 Hada József: Régi írások. Az 1848-ban tartott egyetemes tanügyi kongresszus jegyzőkönyve és naplója. 5—8. 1. (A jelenlévők nevének és állomáshelyének fölsorolása.) 3 Barbarits: 50. 1. 9 ENE. II. köt. 291. 1. 10 Eötvös József válogatott pedagógiai művei, összeállította, a bevezetést és a jegyzeteket írta Felkai László. Tankönyvkiadó, Bp. 1957. 105. 1. A törvényjavaslatról bővebben Beér János—Csizmadia Andor: Az 1849. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 195511 Vajda László—Vajda Lászlóné: I. m.: 24. 1.