Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ
például mindössze egy szobából áll az iskola, „mely különben is szoros". 10 Tófejről a következőket jegyzi fel 1840-ben Farkas András szolgabíró: „...Igen Szűk Szoba, mellyben a tanító maga is lakik téli holnapokban benne alig mozoghatnak a gyermekek figyelme a Mester Családnak fogalalatossága miatt zavartatik. . ." u Ahol volt is külön iskolaterem, azok közül jónéhány ugyancsak szükségtanteremnek tekinthető. Nagyrécsén például a tanterem „. . .a mester benyülójából készíttetett, hossza 2 öl, mélysége 3/4 öl. . .", amely tanterembe nyáron ugyan csak 5. de télen 40 gyerek is eljárt. 12 Ami a tantermek berendezését illeti, Homokkomáromban például az egész berendezés egy hosszú fenyőfaasztal volt két paddal (télen 27, nyáron 23 tanuló). 13 Tárnokon „. . .ótska asztal és padokkal ellátva. Minthogy az asztalt körül ülik alkalmatlan. . Az ideláis állapot, mint például Zalaapátiban — ahol két 50 férőhelyes tanterem állt rendelkezésre — nagyon ritka. 15 Az iskolaházak építése és felújítása sem ment zökkenők nélkül. A sármelléki iskola kiigazíttatása a község lakosainak adakozásával indult, de az öszszegyűlt 83 forint és 13 krajcárt másra fordították, Szigethy Dániel szolgabíró ezért az építkezés megkezdését nem engedélyezte. A község bírója segedelemért a T. N. Vármegyéhez fordult, az azonban pénz helyett csak Tuboly Mihály főszolgabírót küldte ki az ügy kivizsgálására. Ennek eredményéről nem tudunk, de az iskola tatarozására még hosszú-hosszú évekig nem került sor. 16 A veszprémi püspökség és a megye közötti átiratokkal kezdődött a hahóti iskolaház építése is. meglehetősen kevés eredménnyel, hiszen az új iskolaház építésére itt sem került sor.' 7 Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az iskolahálózat nem fejlődött 1777. után. E fejlődés azonban elsősorban a falusi iskolák számának növekedésében — ha ez lassú is — mérhető, az oktatás színvonalában kevésbé. Az I. Ratio Educationis bevezetésétől a megye népiskoláinak száma J69rőJ 1848ig 186-ra emelkedett. 18 A II. Ratio Educationis által kitűzött tankötelezettség sem került végrehajtásra. A tankötelesek többsége még mindig nem járt iskolába, annak ellenére, hogy az iskolába járó gyerekek száma jelentősen megnőtt. Csak néhány példa: Kiskomáromban 1777-ben 8. 1848-ban télen 150, nyáron pedig 90 gyerek járt iskolába, 19 Bakónakon (Nagybakónak) 1777-ben 4, 1816-ban már 40, Alsórajkon, 1777-ben egyetlen egy sem, 1816-ban viszont már 50 gyereket ta10 ZmL. Közgyűlési iratok. 1837. 164. sz. 11 U. o. 12 VPL. Conscr. Prov. Par. F. X. 1848. Nagy Reese. 13 U. o. Homokkomárom. ZmL. Közgyűlési iratok 1837. 164. sz. 13 Hermann Egyed: 403. 1. 10 ZmL. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1837. aug. 9. 249. sz. 215. 1. 17 U. o. 1836. okt. 3. 2190. sz. 34. 1. 18 Számítás alapja: VPL. Conscr. Prov. Par. F. X. 1848. SZPL. Can. Vis. Bőle. 1830. ZmL. Közgyűlési iratok 1837. 164. sz. ZmL. Közgyűlési jegyzőkönyv 1836—37. 19 VPL. Conscr. Prov. Par. F. X. 1848. Kiskomárom.
