Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

X. AZ ISMÉTLŐ OKTATÁS

begyakorlása, a számolás és gazdaságtan elemeibe való bevezetése ... A gazdaságtan tanításának célja, a gazdálkodás iránt való érzék és értelem fejlesztése ; a gazdaság egyes ágai szakszerű kezelésének közlése, különösen pedig a vidéken űzött földmívelési ágak szakszerű kezelésének oly fokú begyakorlása, mely a gyakorlati életben az okszerű gazdálkodásra biztos alapot nyújtson . . ."' A lányoknál a konyhakert művelése, a zöldségtermesztés, baromfinevelés, a konyhai teendők, szövés, szappanfőzés, mosás, befőttkészítés stb. képezte a gazdasági ismeretek anyagát.

8 Már az 1896 97-es tanévben megindult a gazdasági ismétlőiskolák szervezése. 1902/3-ban országosan 1712, Zalában 19, Vasban 17,Veszprémben 11, Somogyban pedig 8 gazdasági ismétlőiskolát találunk.

9 Az 1907/8-as iskolai évben Zala megyében a 432 mindennapi iskola mellett 367 általános ismétlő és 45 gazdasági ismétlő működött.

10 A tankötelezettség végrehajtása az elemi mindennapi iskolákban is sok gondot okozott. E gondok az ismétlő tankötelesek esetében méginkább jelentkeztek, hiszen erre a korosztályra már a mindennapi munkában is komolyan számítottak. Jól jelzik ezt a tanfelügyelői jelentések és a statisztikák. Az 1883/84-es tanévben például Zala megyében összesen 61 155 tankötelest tartottak nyilván. Ebből 45 228 volt a mindennapi és 15 927 az ismétlő. A mindennapi tankötelesek közül iskolába járt 84,2 százalék, ez az arány az ismétlősöknél viszont csak 59 százalék volt.

11 A tankötelezettség megvalósítását tehát a nagyszámú be nem iskolázott ismétlőköteles hátráltatta. 1890-ben. az alispáni jelentés szerint a tankötelezettség végrehajtása a mindennapi iskolák esetében 84,3 százalék, az ismétlőknél pedig csak 69,4 százalék.

12 Az ismétlősök beiskolázási aránya csak 1906-ban lépte túl a 80 százalékot (83,9%), de most is alatta maradt a mindennapiakénak (89,6%).

13 Minden összevetve a hatosztályú elemi népiskolára épülő ismétlőiskola alkalmas lehetett volna a szélesebb rétegek műveltségbeli elmaradottságának felszámolására. Különösen akkor, ha a beiskolázás mellett a tantervekben foglaltakat maradéktalanul végre lehetett volna hajtani. Az ismétlőoktatás a Tanácsköztársaság bukása után visszaállított hatosztályú elemi iskolával együtt újra része lett a szélesebb népoktatásnak, szervesen hozzátartozott a két világháború közötti népiskolákhoz. 7 U. o. 21. 1. 8 U. o. !) U. o. 25. 1. 10 ENE. III. köt. 453. 1. 11 Zalamegye. IV. évf. 9. sz. 1885. márc. 1. 1. 1. 12 Zalamegye. X. évf. 18. sz. 1891. máj. 3. 2. 1. 13 MStK—31. 20—21. 1. \