Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
VIII. TANÍTÓKÉPZÉS és TOVÁBBKÉPZÉS
A gazdasági póttanfolyamot teljes egészében a gazdasági tanintézet tanárai vezették. 10 1871-ben a továbbképzés még egy új formával bővült. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felhívással fordult Magyarország összes sportegyesületéhez, hogy azokat a „tornászati póttanfolyamok" munkájába bekapcsolja. E felhívásra 10 tonaegylet, közöttük az 1866-ban alakult Nagykanizsai Torna Egylet is bekapcsolódott. E tanfolyamok nyilvános vizsgával zárultak, amelyeken a 10 tornaegylet összesen 210 tanítót képzett ki. A Nagykanizsai Torna Egylet tanfolyamán ekkor 16 tanító nyert „tornatanítói" oklevelet. 11 Ezért 1871. októberében a minisztérium a tanfelügyelőségen keresztül elismerését fejezte ki a kanizsaiaknak. 12 A póttanfolyamok szervezése a következő években is folytatódott. Keszthelyen ekkor 86 tanító vett részt, Kanizsán a tornászatin pedig 11 nyert oklevelet. 13 1873-ban a miniszter a póttanfolyamokat arra való hivatkozással, hogy kevés a jelentkező, megszüntette. Érdekes azonban, hogy a Zalamegyei tanfelügyelő éves jelentésében a miniszterrel ellentétben okként nem a részvétlenséget említi, hanem a minisztérium takarékossági intézkedéseit. 14 1873- ban így csak néhány gazdasági jellegű póttanfolyamot szerveztek, közöttük a keszthelyit is. ahol azonban csak 2 zalai tanító jelent meg. Zalaegerszegen viszont nem minisztériumi, hanem megyei szervezésben működött a tornászati póttanfolyam 11 zalai tanító részvételével. 10 1874- ben a „néptanítók második országos gyűlése" (1874. aug. 9—12.) ismételten kérte a nyári, hathetes továbbképzések központi szervezését. E felterjesztéshez csatlakozott Zala megye tanítósága is. azzal, hogy a hathetes tanfolyamok elvégzését valamennyi tanító számára 3 évenként tegyék kötelezővé, és e tanfolyamokat a tanítóképző intézetekben szervezzék meg. 16 Az állásfoglalás eredményeként 1875-ben ismételten elrendelte ugyan a minisztérium a póttanfolyamok szervezését, de azt csak a testnevelésre korlátozta. Zalában ekkor nem. csak 1876-ban, Zalaegerszegen szerveztek tanfolyamot 16 tanító részvételével. 17 1879-től, az 1879. évi XVIII. tc, a magyar nyelv tanítását elrendelő törvény végrehajtásaként a nyaranta szervezett továbbképzések elsődleges célja a magyarul nem tudó tanítók magyarnyelvi képzése volt. A Zala megyei nemzetiségi tanítók első ízben 1880-ban Szombathelyen vettek részt ilyen jellegű tanfolyamon. 18 1883-tól pedig a Csáktornyai Tanítóképző Intézetben történt a továbbképzés. 19 10 ZTK. II. évf. 30. sz. 1871. aug. 17. 262. 1. 11 VKM-Jelentés 1870,71. 84. 1. 12 ZmL,. Tanfelügyelőségi iratok. Nagviktató. 1871. 13 VMK-Jelentés 1872. 53—54. 1. 14 ZK. I. évf. 14. sz. 1874. febr. 15. 2. 1. 15 U. o. m ZK. I. évf. 71. sz. 1874. szept. 3. 1. 1. 17 VMK-Jelentés 1875/76. 336. 1. 18 VMK-Jelentés 1879/80. 215. 1. 19 Zalamegye. II. évf. 14. sz. 1883. ápr. 8. 3. 1.
