Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

VI. TANÍTÓTESTÜLETEK, TANÍTÓEGYLETEK

ben 1871. február 6-án megalapították a „Zalamegyei tanítók segélyezési alap"ját, melynek alapszabályait Bója Gergely tanfelügyelő és Mórocza Kálmán megyei iskolatanácsos szerkesztette Glavina Lajos iskolatanácsos közreműködésével.

40 A segélyegylet alapszabályait a minisztérium jóváhagyta és követendő példaként közzétette a Néptanítók Lapjában. A segélyegylet célja: „...a zalamegyei elöregedett, huzamosabb betegségben szenvedő, munkaképtelenné vált tanítók és tanítónők, özvegyeik és árváik segélyezése. . . . Mindenki, aki 10 osztrák mérő búzát, vagy ennek megfelelő készpénzt fizet be, alapító tagként lép be. A segélyezési alaphoz bárki hozzájárulhat adománnyal, ekkor mint „népnevelési-barát tekintendő. ..." A segélyezési alapot 6 év után lehetett igénybe venni, a bonyolítást a tanfelügyelőség végezte.''

1 Tekintettel azonban a sok szervezeti változásra, a segélyegylet még egy évtizedig sem működött. Az 1880-as egyleti újjáalakulások után a megye egyik legöregebb és legerősebb egylete a zalaegerszegi, 1892-ben önálló, a járáskör keretében működő „segítő egyesületet" hozott létre. Alapszabálya lényegét tekintve megegyezett az 187l-essel. 1894-ben Kovács György járásköri elnök felhívással fordult „ZalaEgerszeg és vidéke nagyérdemű közönségéhez", hogy pártoló tagokat szerezzen és így a segélyalapot növelje.

42 Az érdekvédelem melletti, vagy azzal egyenrangú feladatnak tekintették a tanítók műveltségi szintjének emelését, az önművelés és továbbképzés segítését. Ezért vállalt nagy szerepet a megyei választmány és az egyes járáskörök is a különféle továbbképzési formák szervezésében. A megyei tanítótestület működésének szinte minden évében a továbbképzést célzó „tanügyi pályázatokat" írt ki. Így például már 1870. novemberében az Inkey Kálmán rígyáci földbirtokos által adományozott kettő darab császári arany pályadíjra a „Miként taníttassék a történelem a népiskolában és mi annak a haszna?" címmel.

43 Bírálóknak az egylet a következőket kérte fel: Kottek Nándor főgimnáziumi iigazgató. Nagykanizsa, Laky Mátyás tanár, Bója Gergely tanfelügyelő, Nucsecz József, Győrffy János és Hoffmann Mór tanítók.

44 1871-ben Bója Gergely tanfelügyelő ajánlott fel 2 aranyat a „Miként és mily kiterjedésben taníttassék a természettan népiskoláinkban?" című pályatételre.

45 Néhány pályázati téma a következő évekből:

46 1880. Miféle eszközökkel rendelkezik az elemi-, különösen a falusi tanító, hogy a tanulókat az állatok kíméletére buzdítsa? 40 NL. V. évf. 13. sz. 1872. márc. 28. 210. 1. «Uo. "Zalamegye. XIII. évf. 5. sz. 1894. febr. 4. 3. 1. 43 NL. III. évf. 46. sz. 1870. nov. 17. 701. 1. '•'•ZTK. II. évf. 3. sz. 1871. jan. 19. 19. 1. 4

' ZTK. II. évf. 2. sz. 1871. jan. 12. 15. 1. 10 Zalai Tanügy. I. évf. 3. sz. 1880. szept. 1. 20. 1. Zalamegye. XII. évf. 16. sz. 1893. ápr. 16. 3. 1. Zalamegye. XIII. évf. 10. sz. 1894. márc. 10. 4. 1. Zalamegye. XIV. évf. 44. sz. 1895. nov. 3. 3. 1. Magyar Paizs. IV. évf. 25. sz. 1903. jún. 18. 4. 1. Magyar Paizs. V. évf. 6. sz. 1904. febr. 11. 3. 1.