Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

VI. TANÍTÓTESTÜLETEK, TANÍTÓEGYLETEK

Aljegyző: Hoffmann Mór. Pénztárnok: Goldschmied Dávid. Az egylet az Alföldi Tanítóegylet (Szeged) mintájára alakult. Az évi tagdíj 2 forint, célként „. . . az önművelődés, erkölcsi emelkedés, szellemi munkásság a nevelés úgy az oktatás legsikeresebb módozatairól leendő értekezés, minden a tanítás és a tanító javát szolgáló eszközökről egyesített erővel való gondoskodás"-X jelölték meg.

7 Az általános tanítóegylet első ténykedéseként csatlakozott az 1870. augusztus 16-tól 18-ig szervezett „magyarországi egyetemes tanítógyűléshez", amelyet a Népművelők Pesti Egylete kezdeményezett. „. . . Magunkévá tevén az említett tervezetet egész terjedelmében, két pontra kívánjuk t. ügytársak figyelmét felhívni, mint a melyek megvitatása és végleges meghatározása első helyen és érdekünkben fekszik. Az első: azon idő meghatározása, melyben az országos tanítói gyűlés megtartassék. A második: a taneszközkiállítás..." Javasolták továbbá, hogy a kiállíott taneszközöket ismertessék is és kapjanak helyet a vidékről beküldött, saját készítésű taneszközök.

8 Felhívták a tanítógyűlés figyelmét a nőnevelés fontosságára, ennek megtárgyalására is.

9 Az 1870. július 30-án tartott választmányi ülésen megválasztották a tanítógyűlés zalai küldötteit. Az ülés jegyzőkönyve szerint Nagykanizsáról Hoffmann Mór és Nucsecz József, a Muraközből Alszeghy Alajos, Egerszegről Szélig Ferenc és Bődy József, Keszthelyről pedig Keszler Gyula tanítók utaztak Pestre.

10 A pesti egyetemes tanítógyűlésen hivatalból Bója Gergely tanfelügyelő is résztvett. ő elnökölt az első napi „főgyűlésen", amelynek tárgya „A népiskola és a társadalom" volt (előadó: Neumann Soma).

11 Az általános tanítóegylet megalakulása után a figyelem a vidéki egyletek felé fordult. 1870-ben még két fiókegylet alakult, a „Balatonvidéki tanítók fiókegylete" és az új alapszabály szerint a „Muraközi fiókegylet".

i2 1871. május 25-én Egyed József ideiglenes elnökletével megalakult a „Türjevidéki tanító-egylet."

13 1872-ben alakult a „Szentbalázsvidéki fiók-egylet" és újjáalakult a „Sümegvidéki tanító-egylet", a „szántói és tapolcai járásbeli kör" és a „Kiskomárom kerületi néptanítók önképző köre"}'

1 Ugyancsak 1872-ben, Krób Pál másodtanfelügyelő vezetésével újjáalakult a Zalaegerszegi Független Tanító Egylet is „Zalaegerszeg-vidéki fiók-egylet" néven.

15 A Zalamegyei Általános Tanító Egylet első ízben 1871. augusztus 8—9-re hívta össze a megyei általános tanítói gyűlést. A gyűlés helye Keszthely volt. Az időpont egybeesett a nyári póttanfolyam időpontjával, helyesebben az azt 7

Uo. 8 NL. III. évf. 30. sz. 1870. júl. 28. 419 1. 9 NL. III. évf. 31. sz. 1870. aug. 4. 439. 1. 10 NL. III. évf. 34. sz. 1870. aug. 25. 481. 1. 11 NL. III. évf. 35. sz. 1870. szept. 1. 498. 1. 12 ZTK. II. évf. 3. sz. 1871. jan. 19. 19, 1. i:i

ZTK. II. évf. 18. sz. 1871. máj. 4. 143. 1. 14 NL. V. évf. 44. sz. 1872. okt. 31. 781. 1. í5 ZTK, II. évf. 12. sz. 1871. márc. 21. 196. 1.