Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE
gyűlésén, ennek egyik napirendjeként Sárváry József szepetki tanító az általa szervezett és vezetett iskolai takarékpénztár működését ismertette, a járáskör az általa alkalmazott módszereket jónak ítélte és ajánlásban kívánta a tanítóknak közreadni. 8 A tanítóságra számított az ezidőtájt szerveződő vöröskeresztes mozgalom is. Erre vonatkozóan is található jónéhány adat. tudósítás a korabeli sajtóban. 1899. április 2-án például az Alsó-Lendvai Híradó arról tudósított, hogy Hock Pál türjei tanító eredményes egészségügyi tevékenységéért országos kitüntetést és 25 korona jutalmat kapott. 9 Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1892. évi 22.161. számú és az 1894. évi 7.135. számú rendeleteivel felhívta a tanfelügyelők figyelmét arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak az iskolaköteles korból kikerülő gyermekek nevelésére és ezért szervezzenek ifjúsági egyesületeket. 10 Utódja, Wlassics miniszter az állami iskolákhoz kapcsoltan kötelezővé is tette az ifjúsági egyesületek szervezését. 11 Ezért a megyében is jobbára csak az állami iskolák tanítói buzgólkodtak az egyesületek létrehozásán. Ezek az egyesületek egyben magyarosítási célokat is szolgáltak, hiszen a miniszter a nemzetiségi területeken a legfőbb feladatként a magyar nyelv ápolását jelölte meg. A nemzetiségi területen, Stridón és Zrínyifalván találkozunk először ilyen egyletekkel. 12 Meg kell azonban azt is mondani, hogy a megye egyik legjelentősebb, legjobban működő ifjúsági egyesülete azonban mégsem a nemzetiségi vidéken, hanem Nagykanizsán működött, melynek vezetéséért Szabó István tanító a minisztertől 100 korona jutalmat kapott. 13 Az 1908-ban alakult Zalavármegyei Közművelődési Egyesület viszont kimondottan a nemzetiségi községek ifjúsági egyesületeit támogatta. (Csáktornya, Lendvarózsavölgy, Muramelence, Zrínyifalva, Stridó, Drávavásárhely). Vt Csak érdekességet és mint ritkaságot említjük meg, hogy az 1893-ban elhalálozott Guzmics István bottornyai tanító haláláig postamester is volt. 15 1900-ban a Szentpétervári Központi Meteorológiai Intézet tárgyalást kezdett a Budapesti Meteorológiai Intézettel „sürgönyhálózatának" kibővítése céljából. A tárgyalás eredményeként a Csáktornyai Meteorológiai Állomás-t felvették a Pétervárra sürgönyző állomások sorába. így 1900. szeptember 22-től Csáktornya minden reggel 7-kor és 14-kor Budapesten keresztül közölte észleléseit Pétervárral. Az állomás vezetője Polesinszky Emil tanító volt. 16 A tanítók iskolán kívüli tevékenységének skálája tehát meglehetősen széles volt. 8 Zalamegye. II. évf. 19. sz. 1883. máj. 13. 2. 1. 9 Alsó-Lendvai Híradó. II. évf. 11. sz. 1899. ápr. 2. 3. 1. 10 ENE. II. köt. 6. 1. 11 Uo. 12 Magyar Paizs. IV. évf. 5. sz. 1903. jan. 29. 4. 1. 13 Magyar Paizs. V. évf. 23. sz. 1904. jún. 9. 4. 1. 14 Magyar Paizs. XI. évf. 19. sz. 1910. máj. 19. 2. 1. 15 Zalamegye. XII. évf. 38. sz. 1893. szept. 17. 3. 1. 10 Zala. XXVII. évf. 79. sz. 1900. okt. 4. 4. 1.
