Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE

napi iskolábaj árok és az ismétlősök tanítása mellett jelentős hatást gyakoroltak a paraszti gazdálkodásra, mintegy bemutató-területként is szolgáltak. A faiskolai eredményeket rendszeresen értékelte a megyei gazdasági egyesület, sőt az országos szervek és a Földművelésügyi Minisztérium is. 1870-ben a petendi (ma: Vigándpetend) iskola tanítója már a községi szükségleten felül termelt gyümölcsfa oltványokat, melyek árusítását a Néptanítók Lapjában is hirdette.

10 Az 1870-es évek közepétől az országos fórumokon is egyre gyakrabban vetődött fel a gyümölcstermesztés korszerűsítése, nagyarányú elterjesztése a paraszti gazdaságokban, segítve ezzel az egészségesebb táplálkozást, a belső piaci ellátottságot és az export kiszélesítését. 1876-ban a Gyakorlati Mezőgazda című tekintélyes lap már így írt: „...Lelkészek és iskolatanítóknak kellene első helyen, hogy a gyümölcsipar tényezői legyenek. . . . Valameddig ez a kar be nem látja ezen hivatása hasznos voltát, addig ez iparral a kormány legüdvösebb rendeletei mellett, csakis sántikálva, vagy éppen nem fogunk haladni.. "

li A zalamegyei tanítói kar belátta e tevékenység fontosságát és nagy odaadással kapcsolódott be a mezőgazdasági ismeretek terjesztésébe. Szinte majd minden évben olvashatunk a faiskolák kezelésében kitűnt tanítók jutalmazásáról, 1885ben például 11 tanító kapott jutalmat és elismerést (Kovács Sándor Söjtör, Papp Mihály Fűzvölgy, Schmidt József Nagyrécse, Németh Imre Esztergály, Kemény Lajos Arács, Gerencsér György Nedelic, Márkus Lajos Belatinc, Majhen Ferenc Muraszentmárton, Koczván Bertalan Izsakóc, Pap László Nagykutas, Kelemen Ferenc Sárosd) a faiskolában végzett munkájáért.

12 A Zala-mihályfai tanító 1894-ben 3000 db alma- és 1000 db körteoltványt kínált fel eladásra faiskolájából, tehát komolyan hozzájárult az oltványellátáshoz is.

13 A gyümölcstermesztést, annak korszerűsítését összehangolttá tenni igyekezvén 1889-ben megjelent „Utasítás a zalavármegyei községi faiskolákat kezelő néptanítók számára", a gazdasági célok mellett megfogalmazta a hosszabbtávú nevelési feladatokat is. Az utasítás szorgalmazta a törpe fák telepítését és ajánlott fajtajegyzéket is tartalmazott. E fajták közül számos található ma is a megye gyümölcsöseiben (almából például a Téli arany pármen, körtéből a Bosch kobak, Diel vajkörte, Hardenpont, Vilmos stb.).

14 A megyei tanítótestületi pályázatok között is megjelentek e témák. 1881-ben Horváth János kursaneci tanító kezdeményezésére a megyei tanítótestület a következő pályázatot hirdette meg: „Soroltassanak elő mindazon irtószerek, s ezekkel való bánási módok, a melyek a gyümölcsfa csemetében előjönni szokott úgynevezett „penész rovarok" kiirtására a leg alkalmasabbaknak látszanak"^ A későbbiekben is találkozunk hasonló pályázatokkal. 1895-ben például a „Szombathely egyházmegyei róm. kath. tanítói egyesületnek Zala-egerszegi kö10 NL. III. évf. 24. sz. 1870. jún. 16. 354. 1. 11 Gyakorlati Mezőgazda. V. évf. 11. sz. 1876. ápr. 20. 87. 1. 12 Zalamegye. IV. évf. 4. sz. 1885. jan. 25. 3. 1. 13 Zalamegye. XIII. évf. 40. sz. 1894. okt. 7. 5. 1. 14 Zalamegye. VIII. évf. 10. sz. 1889. márc. 10. 3. 1. 15 Zalai Tanügy. II. évf. 1. sz. 1881. jan. 1. 4. 1.