Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

V. A TANÍTÓK ISKOLÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE

2. Népművelés, ismeretterjesztés Az iskolán kívüli tevékenységben az egyik legjelentősebb, de anyagi haszonnal, nem járó munkát jelentette a népművelés. Ennek szinte egyedüli munkása a tanító volt. Az aktívabb tevékenység e területen is az 1868-as népoktatási törvény hatására bontakozott ki. Kezdődött az olvasókörök szervezésével. A megye első falusi olvasókörét 1868. áprilisában szervezte meg Szabó Lajos római katolikus és Sándor István református tanító Galambokon. Az olvasókör elnöke Sándor István tanító, a bizottmány tagjai Bokor Benő, Körmendy Sándor, Gönczöl Imre, Bencze Aladár, Richmiczer Ábrahám, a pénztáros pedig Dobossy Imre asztalos volt1 Jelentős olvasókör szerveződött Zalaegerszegen is, melynek munkájából tevékeny részt vállalt Krób Pál, az itt székelő másodtanfelügyelő, majd tanfelügyelő is. A „nevelészet" köréből tartott előadásait, felolvasásait mindig nagy érdeklődéssel hallgatták.

2 A korabeli sajtó sokszor tudósított a barabásszegi olvasókör rendezvényeiről is, melyeket 1907-ben Gueth Gyula, 1909-ben pedig Ábrahám János tanító vezetett.

3 Jól működött a Németh János tanító vezette zalaszentmihályi olvasókör is.

4 Pesty Lajos nagyrécsei tanító pedig országos kitüntetést is kapott a népkönyvtár felállításáért és a működés megszervezéséért.

5 A téli estéken egymást követték a színjátszók bemutatói. 1909-ben Mihályfán A falu rossza előadásán még a környékbeliek is megjelentek." Hasonlóan nagy sikere volt a cserencsóciak 1909-es, húsvéti Laura és Juliska előadásának, amelyen megjelent a Vasmegyei KözmSvelődési Egyesület képviselője és a muraszombati (Vas m., ma: Murska Sobota — Jugoszlávia) dalárda is.' A közművelődés hatékonnyabbá, szervezettebbé tétele érdekében alakult meg 1893-ban Balatonfüreden a „Balatoni-kultúr-egyesület" is.

s A megye szinte minden iskolája rangos ünnepéllyel emlékezett meg 1900. decemberében, illetve 1901. januárjában Vörösmarty születésének 100. évfordulójáról. Különösen sok műkedvelő előadást szerveztek a tanítók Csáktornyán. Az előadások bevételét rendszerint az iskolák, később pedig az óvoda javára fordították.

9 Kiemelkedő jelentőségű volt a tanítók ismeretterjesztő tevékenysége. Itt elsősorban a mezőgazdasági ismeretterjesztés terén végzett, a mai napig kellően nem méltatott munkát kell említenünk elsősorban. Mindezt segítették az iskolák mellett szervezett iskolakertek, faiskolák, Ezek a minden1 ZTK. II. évf. 6. sz. 1871. febr. 9. 46. 1. 2 Néptanoda. VII. évf. 28. sz. 1874. máj. 2. 224. 1. 3 Magyar Paizs. VIII. évf. 6. sz. 1907. febr. 7. 4. 1. Magyar Paizs. X. évf. 18. sz. 1909. máj. 6. 5. 1. 4 Magyar Paizs. VIII. évf. 1. sz. 1907. jan. 3. 6. 1. •"'Magyar Paizs. II. évf. 52. sz. 1901. dec. 26. 5. 1. ü Magyar Paizs. X. évf. 5. sz. 1909. febr. 4. 5. 1. 7

Uo. 8 Zalamegye. XII. évf. 31. sz. 1893. júl. 30. 3. 1. 9 ZTK. II. évf. 1. sz. 1871. jan. 5. 6. 1.