Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
mi iskolákban működő tanítók és tanítónők fizetésének rendezéséről.. " ie Mindez nem hozott generális változást, csupán az 1868-as népoktatási törvény 142. §-ának garantált végrehajtását. A törvény szabályozta viszont a termémyés készpénzfizetés rendjét és bevezette a kötelező ötödéves korpótlékot (50 forint). Ez kétségtelen előbbrelépés volt a korábbi rendszerrel szemben. Előbbrelépés volt az is, hogy a terményeket nem a tanítónak kellett beszednie, hanem a fenntartó hatóságnak, és legkésőbb november végéig átadni a tanítónak. A készpénzfizetést pedig havonként, vagy negyedévenként kellett folyósítani. 17 E vonatkozásban tehát érvényesült a tanítótestületek követelése. A kántori jövedelem leválasztása most sem történt meg. Mivel az 1893. évi XXVI. tc. csak részmegoldást hozott, a tanítói fizetések átfogóbb rendezésének igénye továbbra is megmaradt. Ennek adott hangot —, komoly országos visszhanggal •— Borbély György lapja, a Zalaegerszegen megjelenő Magyar Paizs is. Országos tanítómozgalom bontakozott ki, melynek programjához a zalai tanítóság is hozzájárult. A korpótlék mellett a drágasági pótlék bevezetését is kérték. 18 1906-ban a megye állami tanítói is csatlakoztak a fizetésemelést sürgetők egyre szélesedő táborához. 19 A felekezeti tanítók elsősorban azt kérték, hogy fizetésüket az állami tanítókéhoz hasonlóan kapják, a kántori állást pedig különítsék el és külön díjazzák. 20 1907-ben végre a parlament elé került a tanítók fizetésrendezése. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1907. február 21-én a következő szavakkal terjesztette a T. Ház elé törvényjavaslatát: „...Törvényjavaslatot adok be az állami elemi népiskolai tanítók fizetéséről és az állami elemi népiskolák helyi felügyeletéről, valamint a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól, s a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól.. " 2i A képviselőház által elfogadott 1907. évi törvények az állami és a községi és felekezeti tanítók jogállásáról és fizetéséről intézkedtek. Eszerint az állami tanítók alapfizetése az I. korcsoportban 1200 korona, a II-ban 1100 korona, a Ill-ban pedig 1000 korona lett, amely az első 5 év elteltével 400 koronával, a továbbiakban pedig ugyancsak ötévenként 200—200 koronával emelkedett. Ehhez járult még a lakbérosztálynak megfelelő, 200—600 koronáig terjedő lakáspénz. 22 Az 1907. évi XXVII. tc. a nem állami tanítók alapfizetését az első és második polgári lakbér osztályba tartozó helységekben évi 1200 koronában, a harmadik lakbérosztályba tartozó községekben évi 1100 koronában, a negyedik lakbérosztályba tartozóknál pedig 1000 koronában határozta meg. Ezen felül „... Minden rendes tanítót fizetésen kívül még természetbeni tisztes lakás (legalább két padolt szoba, konyha és a legszükségesebb mellékhelyiségek), továbbá legalább egy negyedholdnyi kert, vagy kertnek nemléte esetén ennek ellenértéke gyanánt 20 korona készpénz illet meg; Természetbeni tisztes lakás hiányá10 1893. évi XXVI. tc. 17 Uo. 18 Magyar Paizs. VII. évf. 21. sz. 1906. máj. 24. 2. 1. 19 Magyar Paizs. VII. évf. 45. sz. 1906. nov. 8. 3. 1. 20 Magyar Paizs. VIII. évf. 15. sz. 1907. ápr. 11. 3. 1. 21 NL. XL. évf. 9. (rendkívüli) sz. 1907. febr. 23. 1. 1. 22 1907. évi XXVI. tc. és az 1907. évi XVII. tc.
