Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
bizottság figyelmét a murakeresztúri iskola személyi és dologi viszonyainak orvoslására, kérte a fityeházi községi iskola öreg, tanításra már képtelen tanítójának és a szepetneki, ugyancsak elaggott tanító azonnali nyugdíjazását. 19 A tanfelügyelői jelentéseket valóban követte is a Megyei Közigazgatási Bizottság intézkedése, ami a községekhez a járási főszolgabírókon keresztül jutott le, az eredményt a tanfelügyelő a bizottság következő ülésén már ismertette is. így például a bizottság 1888. januári ülésén a bizottsági tagokat a következőkről tájékoztatta a tanfelügyelő: „...A tapolczai járás főszolgabírája a petendi, a perlaki járás főszolgabírája a dekanoveczi, domasineczi, s novakoveczi igazolatlanul mulasztók szüleit, illetve az iskolamulasztást eltűrő bírákat pénzbírságban elmarasztalták. . ." 20 1888. május 1-én a megyei közgyűlésen is téma volt a népoktatásügy, melyen az előterjesztést az alispán ismertette. Az alispáni jelentés szerint a tankötelezettség végrehajtása ekkor 80,35 százalékos volt. A nemzetiségeket illetően a németeknél 93,26%, a magyaroknál 82,09%, a vendeknél 78,83%, a horvátoknál pedig 72,64% volt. 21 Ez az arány az erőfeszítések ellenére 1890-ben sem változott (80,38%). 22 A századforduló tájt is előfordult még, hogy egy-egy iskolában huzamosabb ideig nem volt tanító, így a gyerekek nem jártak iskolába. így Tekenyén, ahol a többször is hirdetett állásra nem pályázott senki, vagy Teskándon, ahol a fizetésért panaszkodó tanítót az iskolaszék törvénytelenül elzavarta és helyére hónapokig nem vett fel senkit. 23 A nagy odafigyelés azért ennek ellenére hozott eredményt, de csak a századforduló után. 1903/4-ben az iskolábajárók aránya 83,37 százalékra emelkedett, az 1906/7-es tanév statisztikája szerint pedig a mindennapi elemi iskolai tanköteleseknél (6—11 éves korosztály) 89,6%, az ismétlőknél (12—14 éves korosztály) 83,9%, a két korosztály együttes átlaga pedig 88,00 százalék volt. 24 Országosan a 6—11 évesek esetében az iskolábajárók aránya ekkor 85,2%, az ismétlőknél 71,3%, együttesen 81,08 százalék. 25 A szomszédos, illetve a déldunántúli megyék átlagai a következők: 26 Törvényhatóság 6—11 évesek % 12—14 évesek % Együttes arány % Baranya 96,1 91,0 94,58 Pécs thj. város 98,0 93,1 97,51 Tolna 97,4 92,1 95,82 Somogy 96,2 92,9 95,18 Veszprém 98,2 95,5 97,47 Vas 97,0 91,0 96,62 19 Zalamegye. VI. évf. 3. sz. 1887. jan. 17. 2. 1. 20 Zalamegye. VII. évf. 3. sz. 1888. jan. 15. 2. 1. 21 Zalamegye. VII. évf. 18. sz. 1888. ápr. 29. 2. 1. 22 Zalamegye. X. évf. 18. sz. 1891. máj. 3. 2. 1. 23 Magyar Paizs. II. évf. 3. sz. 1901. jan. 24. 4. 1. Magyar Paizs. II. évf. 15. sz. 1901. ápr. 11. 5. 1. 24 MStK—31. 18—19, 20—21. 1. 25 Uo. 24—25. 1. 26 Uo. 18—19, 20—21. 1.
