Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Szabó Béla: Az új szerzeményi birtokok és a fegyver jog megváltása Zala megyében
államapparátusban dolgozók fizetése is terhelte, s nagy mértékben virágzott a korrupció, a civil hivatalokban és a hadseregben egyaránt, s ez a háborús viszonyokat jellemző értékpocsékolást még fokozta. Minden lehetséges pénzforrást megragadtak tehát, s ebben a féligmeddig kényszerhelyzetben jött létre a neo-acquistica commissio. Persze, ha érthető is a financiális szempontok mindenek elé helyezése, az intézkedéseiben minduntalan megnyilvánuló ellenszenv a magyarok ellen, s annak minden lehetséges helyzetben való érvényesítése, csak haragot és ellenállást válthatott ki a magyarokból. Az ellenük irányuló rosszindulat a legkirívóbban és a leggyakrabban abban nyilvánult meg, hogy az uralkodó a gyarmatnak tekintett Magyarországon a vissza nem váltott birtokokat a saját híveinek, tehát elsősorban idegeneknek adományozta. Amikor a commissio megkezdte a működését, két lehetősége nyílt az igazi cél, a mennél nagyobb jövedelem megszerzésére. Először is a töröktől visszafoglalt területen a fent vázolt értelemben gazdátlannak ítélt jószágokat adták el elsősorban idegeneknek, vagy kifizetetlen illetmények helyében engedték át polgári vagy katonai tisztségviselőknek. Sok birtokot bérbe-, illetve zálogbaadás útján hasznosítottak. Ezeken felül e birtokok egy részét a commissio a kamara kezelésébe adta át, és e célra Budán külön kamarai igazgatóságot alakítottak. Ez közvetlenül, a magyar kamara kiküszöbölésével, az udvari kamara utasításai szerint járt el. 1 Zala megyében is akadt néhány nagyobb birtoktest, amely közvetlenül a török kiűzése utáni időben busás jövedelmet szolgáltatott a kincstárnak, így a belatinci uradalmat gróf Széchenyi György 100 000 forintért veszi zálogba a kamarától. Később ezt a hatalmas összeget vételárként ismerték el, s így a birtok a Széchenyiek tulajdonába került. Később gróf Széchenyi Zsigmondtól gróf Ebergényi László, a híres labanc generális kapja a felesége révén, aki a Széchenyi lánya. Ebergényitől aztán szintén az ő veje, gróf Csáky György örökli 2 . Az alsólendvai uradalom a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel folytán hűtlenségbe esett Nádasdy Ferenc kivégzése után a koronára háramlott. A leány ágon e birtokhoz jogot formálók közül a nagyhatalmú nádor, gr. Eszterházy Pál szerzi meg úgy, hogy az általa a kamarának kifizetett 102 500 forint fejében megkapja, s hozzá a nemthi (lenti) uradalmat is. 3 A szécsiszigeti uradalmat gr. Kéry Ferencz tábornok kapja (valószínűen :L Az általános részhez a Szilágyi Sándor szerkesztette: A Magyar Nemzet Története c. mű, Bp. 1898. (Rövidítve MNT), Acsády Ignácz, illetve Marczali Henrik által írt VII, és VIII. köteteinek; a Hóman—Szekfű: Magyar történet c. mű, Bp. év n. Szekfü Gyula által írt VI. kötetének a tárgyra vonatkozó előadását, főképpen pedig Mezősi Károly: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken c. műve, (Századok, 1942. évi 2—4. sz.) adatait használtam. A fő forrásom Zala vármegyének a megye levéltárában őrzött közgyűlési jegyzőkönyvei és iratai voltak. (Rövidítve: Kgy. jkv., illetve Kgy. ir. -f- dátum és oldalszám.) 2 Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi család története I— III. _ t k. Bp. 1911—1926. II. к. 509—511. о. :! Csapody Csaba: Az Eszterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása а XVIII. sz. első felében. Bp. 1933. 11—14. о.
