Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban
A feudális államszervezetben a mezővárosi status (oppidum) feltétlenül nagy előnyt jelent a jobbágyközségek kötöttségéhez viszonyítva, de messze elmarad a szabad királyi városok önkormányzatától, amint ezt már Csizmadia Andor részletes kifejtette. 7 A vizsgált időszakban a tanácsülési jegyzőkönyvek alapján 8 folyamatában végig lehet kísérni a városi magisztrátus működését. Bár mindössze egyetlen év jegyzőkönyve teljes (1833), de a fejlődés, a strukturális és lényegi változások, az ügyintézési mechanizmus átalakulása így is biztonsággal megragadható. A tanácsüléseket nem szabályos időközökben, nem is azonos napokon tartják, de az 1833-as évben tartott 43 sessió átlagosnak tekinthető a többi év időarányos ülésszámaihoz viszonyítva is. Az első évtizedben semmi nyoma nincs annak, hogy működött volna a városban a magisztrátuson kívül egy nagyobb tanács, melyről Nagykanizsán a századforduló óta tudomásunk van. !l A tanács létszáma: bíró + 12 tanácsos (esküdt) és a jegyző (nótárius), aki hivatalosan nem a tanács tagja, de szerepe az ügyintézésben jelentős. A „választott polgárok gyülekezete" megjelöléssel a tanácsülések sorában először 1843-ban találkozunk, így „(nevek felsorolása) polgároknak kineveztettek, ezeknek lett megválasztásuk után jóllehet az egész számban kitett 60 választott polgárnak a többi tisztviselő urakat a statútum szerint választania kellett."" 1 Tehát itt már mint bevett gyakorlat szerepel az „electa communitas", holott az ezt megelőző időszakban (1839. szeptemberétől 1843. november l-ig nincs jegyzőkönyv) erre utaló bejegyzés nincs, csupán ilyen minősítések vannak: „kis gyűlés"," „nagy gyűlés", 1 '- de meglehetősen ritkán, többnyire csak a dátum és „sessio" vezeti be a jegyzőkönyvi bejegyzést. Tulajdonképpen csak a 30-as évek végén körvonalazódik a tanács működési hatásköre. Lehetséges, hogy ez az 1836. IX. tc. hatása, mert elképzelhető, hogy Deák Ferenc városában az ő közreműködésével hozott törvényt komolyan vették. Ezután válnak rendszeresebbé az ülések és az eddig vegyesen összeülő kisgyűlés és nagygyűlés helyett, melyek hatásköre világosan nem választható szét, a folyó ügyeket rendszeresen a fentebb említett városi tanács tárgyalja, csak a választásra vagy egyéb nagy nyilvánosságot igénylő, valószínűleg a város fontos anyagi ügyeit érintő ügyek tárgyalására hívják össze a választott közösséget. Ilyen alkalmakkor mások is részt vehettek az ülésen. A tisztújítást mindig november 1-én tartják, melyen az uradalmi tiszttartó candidatioja alapján három jelöltből választják a bírót. Nincs nyoma a jegyzőkönyvben annak, hogy a választáson a tiszttartó személyesen is megjelent volna, sőt több esetben írásban juttatja el a jelöltek nevét az összeülő tanácsnak. Nem érdektelen hangsúlyozni, hogy a bíró minden képzettség nélküli személy és ez egyik oka annak, hogy vezetésével a tanács az igazságszolgáltatás terén nem mindig hoz megfelelő döntést. Szélsőséges példa bizonyára, hogy a 7 Csizmadia 8 Jkv. és 756. tanácsülési jegyzőkönyvek. !l Degré 10 Jkv. 1843. nov. 1. A hivatkozott statútum nem található, talán a hiányzó jegyzőkönyvek valamelyikében van. 11 Jkv, 1826. nov. 8. 12 Jkv. 1833. nov. 9.
