Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Vándor László: Szentgrót vára. (Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén
VÁNDOR LÁSZLÓ SZENTGRÓT VÁRA Kutatások a zalaszentgrőti volt Batthyány-kastély területén Zalaszentgrót nagyközség Zala megye hasonnevű járásának székhelye a Zala folyó bal partján. Ősidők óta lakott település, fontos átkelőhely alakult itt ki a Zala folyón. Az átkelőhely ellenőrzésére épült fel a szentgróti vár a Zala folyó két ága által közrefogott szigeten. Azon a helyen, ahol ma a volt Bathyány-kastély áll. Jelenleg kisegítő iskola és nevelőotthon működik benne. Szentgrót várának története Szentgrót nevét egyházának védőszentjéről, Szent Gellértről kapta (latinul Gerardus. Geroldus). A Tűrje nemzetség birtoka, az ebből származó Szentgróti család székhelye. A település 1247-ben szerepel először a forrásokban, amikor is Szentgróti Dénes négy telket és a Zala vízén két kerékre járó malmot adományozott itt a türjei monostornak, valamint a szentgróti vám felét. 1 A település gyors ütemben fejlődött, 1397-ben már mezőváros (oppidum).- Országos vására volt Szent Balázs napján, február 3-án. n A XV. században megtelepednek itt a ferences szerzetesek, kolostoruk templomának romjai ma is megvannak/' A szentgróti várat írásos forrás először 1299-ben említi. Ekkor a Tűrje nemzetség tagjai, Pósa fiai, Tamás fiai és Tamás fia, Dénes fiai egyességre léptek, elfogadták azt az osztályt, amely Pósa és Tamás között jött létre — tehát a század derekán —, amely szerint Szentgrót vára Szentgrót faluval, Zyud, Barka és Udvarnok falvakkal Tamás fiaié, Dénesé, Fülöpé és Tamásé lettek. Tehát a várnak 1299 előtt már állnia kellett5 A középkor folyamán a vár a Szentgróti és a beházasodott Berekszói Hagymási család közös birtoka. 1433-ban jelennek meg a Hagymásiak, akkor Szent1 Zala vármegye története. Oklevéltár I. Bp. 1386. Szerk.: Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. 18—20. 1. 2 Holub III. 753. 1. ;i Hg. Festetics es. lt. Mise. 598.; Holub III. 753—4. 1 '•Holub III. 754- 1. 5 Kubinyi Ferenc: Monumenta Hungáriáé Historica I. Bp. 1876. 170—3. 1.
