Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. I. Középkor
ismertebb kuruc dalaira hivatkoznunk, a zalai Tuboly Viktor, Dervalics Kálmán mondáira, történeti beszélyeire emlékeztetnünk. Utóbbi közli is: szorosan ragaszkodott a történeti adatokhoz •— közben romantikus szerelmi történetet tálal a hun Karicsáról, Zágor vitézről. 24 (Mindegyik név kitalált, de ma is élő zalai földrajzi név visszavetítéseként alkotta meg Dervalics.) A Karicsa című elbeszélésben a tölgyfamotívum is előfordul — igaz, Kővárytól eltérő módon. A téma akkoriban — mondhatni — a levegőben volt. Elég csak Thierry műveire, Arany Buda halálára emlékeztetnünk, esetleg Nemesnépi Zakál György kéziratos Attila-drámájára hivatkoznunk. Kőváry jóhiszeműen közreadhatta 2gyik „adatközlője" történetét is. 2. A mondának csak töredékei élnek a nép között. Ez magyarázható azzal, bogy egyrészt a Kőváry-féle közlés Bátorfy-gyűjteményében közvetlenül is eljuthatott néhány olvasgató parasztemberhez, de a papok, tanítók révén feltétLenül. A monda a század elején — nyilván Kőváry közlése nyomán — elemi iskolai tankönyvben is megjelent Nagykanizsán. 2 '* Nem kizárt, hogy esetleg a Kőváry által szerkesztett, 1877-ben, 1878-ban és 1879-ben Nagykanizsán megjelent Űj Nemzeti Naptárban is szerepeltek. 20 A naptár e példányaihoz azonban nem juthattam hozzá. A monda Hanusz István: Fűben, fában c, 1905-ben megjelent gyűjteményében is olvasható. 3. Kőváry mondájának több olyan eleme van, melyek nem a népi, hanem a XIX. századi nemesi-értelmiségi szemléletet valószínűsítik. Ilyen pl. a palócherceg motívum, amely erősen emlékeztet a múlt századi második harmadában kivirágzott palóc-divatra. 27 Fentiek alapján a göcseji Attila-mondára is érvényesnek tűnik a témakör legalaposabb kutatójának véleménye: ,.Ha ezeket a helyi mondákat átvizsgáljuk, észrevesszük, hogy napjainkban ugyanaz a folyamat játszódik le, mint Kézai korában. Egy bizonyos történeti tudatot.. . igyekszik mindenütt a nép — s itt elsősorban az írástudó papok, tanítók és másodsorban a népkönyvek olvasói jöhetnek tekintetbe — hegyekhez, vizekhez, várromokhoz kapcsolni, vagy pedig a meglevő helynevekbe belemagyarázni." 28 Lehet, hogy ugyanide sorolható a másik zalai hun motívum is, a szíjártóházi Nyersis határrészhez fűződő hiedelem, hogy ott Attila dombja volt. 2u Erre már Eckhardt is utalt a fenti okfejtéshez kapcsolódóan. :iü 24 Egyházasbüki Dervarics Kálmán: Történeti beszélyek. 1868. 25 Horvátfalva : Elemi iskolai olvasókönyv. (A század elején jelent meg Nagykanizsán, egy példánya a nagykanizsai Thury György Múzeum könyvtárában.) a; Szinnyei: Im. VI. k. Kőváry szócikk. 27 Kósa László—Filep Antal: A magyar népi táji-történeti tagolódása. Bp. 1975. Bevevezető tanulmánya részletesen szól e divat Szeder Fábiántól Mikszáth Kálmánig követhető megnyilvánulásairól. 28 Eckhardt Sándor: Attila a mondában. In. Attila és hunjai. Szerk. Németh Gyula. Bp. 1940. 211. old. 29 Zala megye földrajzi nevei, Zalaegerszeg, 1964. 359. 30 Eckhardt: lm. 211.
