Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. I. Középkor
NÉMETH JÓZSEF ADATOK ZALA MEGYE KULTURÁLIS EMLÉKEIRŐL I. Középkor Jelen tanulmány egy 4—5 fejezetre tervezett olyan áttekintés első darabja, amely Zala megye művelődési, elsősorban irodalmi emlékeinek számbavételét kísérli meg. Szerzője jól tudja, hogy a már ismert és esetleg még fellelhető adatokból sem kerekedik ki egységes, folyamatos szellemi élet képe. Nemcsak azért, mert egy megyényi terület ma is, a középkorban is kis egység volt a szerves kulturális folyamat kialakulásához és virágzásához, hanem azért is, mert a megye — a múltban még inkább, mint a jelenben — elsősorban közigazgatási, s nem kulturális szervezet volt. Ez teszi lehetővé, hogy mostani vizsgálódásunkat ne a Balatonfüredtől Csáktornyáig terjedő történelmi Zala megyére tágítsuk, hanem csak mai határai közé korlátozzuk. Hazánk e délnyugati csücskén, megyénk három évtizede újra rajzolt határai közt soha nem virágozhatott nagyobb hatósugarú művelődési centrum: főúri udvar, püspöki székhely, hoszabb időn át jelentős szerepet betöltő kolostor. A megfelelő feltételek hiányában nem alakulhattak ki vonzó, virágzó városok sem: az ipar, a kereskedelem egészen a XVIII. századig másodlagos szerepű volt. A XV. századi erőteljesebb gazdasági fejlődés lendülete is csak mezővárosok kifejlődéséhez volt elegendő. Mégis a ránk maradt adatokból eddig kibontakozó hézagos kép is megérdemli, szükségessé is teszi a részletesebb vizsgálatot. Nemcsak azért, mert a témára vonatkozó közlések nagyobb része is szétszórtan, hiányosan jelent meg, hanem azért is, mert az adatok alaposabb összevetése több középkori emlékünk keletkezési helyéről vallott ismereteinket is módosítja. Ugyanakkor arra is fényt derít, hogy megyénk sem jelentett fehér foltot a középkori kultúra mappáján, noha az itt működött iskolák, az itt is jelenlevő irodalmi élet közvetlen bizonyítékai jobbára elpusztultak. 1 E hajdani műveltség körvonalait csak olyan szívós, A Zalaegerszegi Göcseji Múzeumban a tervezett megyetörténeti állandó kiállítás Zala kulturális emlékeinek számbavételét is szükségessé tette. Eredeti célom az volt, hogy a korábban zalai eredetűnek tartott emlékek, adatok alapján megrajzoljam megyénk középkori irodalmi életének képét. E vizsgálat során derült ki, hogy a szóbajöhető művek, kódexek, mondák egy része nem köthető megyénkhez. így a tanulmány — eredeti szándékom ellenére, a tények kényszerítő erejéből — a korábbi szakirodalom egy részével, a magam régebbi előadásaival is vitázó eredményt hozott. Ezért sem tud összefüggő művelődési képet rajzolni.
