Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Körmendi Lajos—Lendvay Béla—Tihanyi László: A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában

A nagy teljesítményű erőgépek első alkalmazói között említhetjük meg a nagyradai, a bucsuszentlászlói, a nagylengyeli termelőszövetkezeteket, valamint a baki és zalaegerszegi állami gazdaságokat. A kapacitáskihasználás problémái mellett alkalmazásuk jelentős szemléletbeni és munkaszervezési változásokat hozott az üzemeltető gazdaságokban. Értékelésünk időszakában nem képezte rendszeres statisztikai megfigyelés tárgyát a megye háztáji és kisegítő gazdaságaiban használt erőgépállomány alakulása. Ezt az 1972-ben készült FAO összeírás alapján tudjuk bemutatni. 12. táblázat Zala megye háztáji és kisegítő gazdaságainak erőgépállománya 1972-ben Erőgépcsoport megnevezése db 12 LE-s és kisebb 73 Kéttengelyes traktor 12 LE-nél nagyobb 196 Egytengelyes kertitraktor 62 Univerzális motoros kerti gép 33 Összesen : 364 Bár a bemutatott adatok számszerűsége jelentős gépkapacitást sejtet, hozzá kell tenni, hogy a gépeknél egyrészt igen alacsony az egy gépre jutó lóerőkapacitás, másrészt a bemutatott gazdaságok gépállományának jelentős részét a nagyüzemek által selejtezett erőgépek tették ki. így az említett gépállomány a valóságban elég alacsony vonóerőpotenciált testesített meg. A vonóerőkapacitás strukturális változásai Megyénk vonóenergia-felhasználásának történeti bemutatásánál nem tekinthetünk el a társadalmi-gazdasági átalakulást, a technikai fejlődést legjobbban tükröző energiastruktúra vizsgálatától. A vonóerő-struktúra vizsgálatánál az alábbi összetevőket vontuk be a vizsgálatba: — gőzekéket •— a traktorállományt — a kombájnparkot — a tehergépkocsi állományt — az igázott ló és szarvasmarha létszámot. A kombájn és tehergépkocsipark vizsgálatunkba történő bevonása — az előzőekhez hasonlóan — azért látszott indokoltnak, mert mindkét kapacitás alapvetően vonóerőt helyettesít, felváltva a traktoros szállítás, illetve egyéb más, a termelés technológiájához tartozó (pl. kévekötő aratógéppel történő aratás, műtrágyázás) műveleteket. Az igázott szarvasmarhaállomány létszámot — konkrét statisztikai adatforrás nem lévén — a tehénállományból kiindulva közelítettük meg, levonva abból a nagyüzemekben tartott és nyilván nem igá-