Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Körmendi Lajos—Lendvay Béla—Tihanyi László: A vonóenergia felhasználás változása Zala megye mezőgazdaságában
tony, Zalatárnok, Szentliszló községek területe, melyek elzártsága, és nehéz megközelíthetősége már megalakításuk után sok problémát okozott. A 7. táblázat adatai alapján láthatjuk, hogy 1954-ig 10 gépállomás működött a megyében, azután számuk fokozatosan csökkent. 1954. december 31-én megszűnt a szentliszlói gépállomás, amely lényegében csak négy évig működött. Gépállományát valamint feladatait a letenyei gépállomás vette át. 1957. december 31-én a lenti gépállomás beolvadt a csesztregi gépállomásba, 1960. december 31-én az orósztonyi gépállomást pedig a palini gépállomáshoz csatolták. Az átszervezések 1964. december 31-én fejeződtek be, amikor a zalatárnoki gépállomás megszüntetésére is sor került. 1965-től hat önálló gépállomás működött a megyében. A gépállomások fejlődése és tevékenységi köre három szakaszra bontható. — Az első szakasz az 1948—1957. évekre tehető, amikor fő tevékenységük az alapvető talajmunkák végzése, a mezőgazdasági nagygépek elismertetése (megszerettetése) volt. — A második szakasz 1957-től 1967-ig tartott, amikor elkezdődött és lényegileg befejeződött az erő- és munkagépek átadása a termelőszövetkezeteknek. — A harmadik szakasz 1967-től tart, amikor a gépállomások mezőgazdasági gépjavító állomásokká szervezve áttértek a mezőgazdasági gépek javítására, betakarító- és élelmiszeripari gépek gyártására. A gépállomány alakulása • A zalai gépállomásokon kezdetben a T 22-es, majd R 35-ös traktorok voltak. A gépi beruházásokat 1953-ig zömmel Hoffer traktorok képezték, és csak ezt követően került sor az univerzális, valamint a nehéz traktorok (Zetor, DT—413, SZTZ—NATI, UTOS stb.) számának növelésére. A korábban magántulajdonban levő erőgépek, cséplőgépek, motorok stb. a gépállomások tulajdonába kerültek. A gépállomások állományába került gépek üzemeltetése, folyamatos karbantartása, rendszeres javítása a kezdeti időszakban csak nagy nehézségek mellett valósult meg. Különösen a külföldi Cormick, Fordson stb. gépek alkatrész utánpótlása nem volt megoldott. Ezért ezeket a gépeket hamarosan véglegesen selejtezni kellett. 1953-tól egyre több új gépet és beruházási lehetőséget kaptak a zalai gépállomások. ,,A megye gépállomásai beruházási eszközeikhez elsősorban központi elosztás útján jutottak. A központi gépelosztás azonban sok esetben nem vette kellően figyelembe Zala megye domborzati, éghajlati és talaj-összetételi sajátosságait és olyan gépekhez és egyéb felszerelési eszközökhöz juttatta a megye gépállomásait, melyeket azok alig, vagy egyáltalán nem tudtak használni. Ilyen gépek voltak például a traktor vontatású, szovjet tárcsás vetőgépek, TR tereprendezők, talaj gyaluk, kukorica adapterek, munkagép összekapcsoló szerkezetek, egyirányú tárcsák stb." 5 5 Németh István: Gépállomások Zalában. Göcseji Helikon, 9. sz. Zalaegerszeg, 1975. 20. old.
