Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban

Foglalkozik a tanács a vasárnapi és egyéb ünnepi munkák szabályozásával ; ..Az ünnepnapok megtartása úgy azon mesteremberekre, jelesen szabókra, német vargákra és többekre nézve, akik nem csak vasárnapokon, sőt nagyobb jeles ünnepeken és a közönséges népnek botránkoztatásával maguk és cselédjeik által majd egész délig dolgozni ós dolgoztatni szoktak, kiterjedjen."

27 Állandóan visszatérő probléma a közös legelő használatának szabályozása. A zsidókat, a zselléreket és cigányokat többször büntetik a közös legelő jogtalan igénybevétele miatt28 A földesúrral folytatott hosszú ideig elhúzódó legelőelkülönítési per jegyzőkönyvi bejegyzései alapján végigkísérhető a tanácsnak a város egész közösségének érdekében kibontakozó küzdelme.

2

" Rendszeresen kiadnak útleveleket, magatartásról bizonyságlevelet azoknak a városi lakosoknak, akik erre igényt tartanak.

30 Meglehetősen kevés céhes ügy fordul elő a tanácsüléseken (mindössze két panaszt nyújtanak be kontárkodás miatt).

31 Ügy látszik, a céhek erős önálló szervezettel rendelkeztek és inkább rájuk támaszkodott a tanács, mintsem ők fordultak támogatásért hozzá. Több esetben bízza meg a városi önkormányzat a céheket az egész várost érintő közérdekű intézkedések végrehajtásával, így régtől fogva a céhek kötelessége a tűzrendészet megszervezése,

32 majd 1848-ban a nemzetőrség felállítása feladatuk.

33 A tűzrendészet igen fontos közérdekű feladata a tanácsnak. A tűzi veszedelem ellen többször hoznak intézkedést már a XVIII. század végén és a szá# zadfordulón, de ennek ellenére több alkalommal pusztít tűz a városban. Az 1826-os tűzvész itt azért érdemel külön említést, mert az ez ideig minden feldolgozásban

3

'

1 „véletlen tűzeset"-nek nyilvánított gyulladást éppen a tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzése alapján valóságos incendiumnak (gyújtogatásnak) kell immár másfél évszázad távlatából minősítenünk. A jegyzőkönyv 1826július 12-i bejegyzése ugyanis így szól: „Bogár László bíró úr előadja azt, hogy a méltóságos uraság vendégfogadó kapujára mindekutánna oly rémítő felírás tétetett volna, hogy f. július hó 18-ára Egerszeg városban nagy tűz lészen —, mely megtörténhető dolog, és mindeneknek nagy rémítést önt fejében, a szerencsétlenségnek eltávoztatására és oly gonosz szándékú és megvesztegetett erkölcsű gyújtogatónak leendő befogadtatására és a közbátorságra nézve mind éjszakák idején, mind pedig nappali órákban a szükséges és megkívántató őrizőknek kiállíttatása ezennel megrendeltetik. Kiknek is szoros kötelességük lészen valamint nappal a vidéki utasokat az utcában, vagy akárhol is megszólítani, tőlük a passualis leveleket elvevén, azokat az illető helyen a városházánál a nótárius úr által megvizsgáltatni —, úgy éjszakákon is nem csak az utasokat megállítani és tőlük a leveleket megvizsgálás végett elvenni, hanem 7

Jkv. 1830. nov. 7. ,fi

Jkv. 1827. ápr. 29. 9

Első bejegyzés: Jkv. 1846. dec. 5. + Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében. Zalai Tükör, 1974. I. kötet. 60—105. old. :

'°Jkv. 1826. dec. 27., 1827. ápr. 7., 1844. febr. 3. 31 Jkv. 1826. okt. 13., 1827. máj. 12. 32— 33A szerző: A céhek szelepe Zalaegerszeg mezőváros közéletében, а XIX. század első felében. VEAB-Értesítő, III. Kézművesipar-történeti szimpózium, 1976. ?л Sebők és Szentmihályi Imre: Zalaegerszeg története a késői feudalizmusban. Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Szerk.: Simonffy Emil, Zeg., 1970. 21—35. old.