Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Simonne Tigelmann Ilona: Zalaegerszeg önkormányzata a reformkorban
SIMONNE TIGELMANN ILONA ZALAEGERSZEG ÖNKORMÁNYZATA A REFORMKORBAN Az 1825 táján meginduló országos méretű reformküzdelmeknek Zala megye aktív részese, különösen Deák Ferencnek az 1832—36-os országgyűlésen való fellépésével e két évtized hatalmas belpolitikai küzdelmeket hoz, felvetődik a kapitalista átalakulás szükségessége, egyre inkább gátjává válnak a társadalmi fejődésnek a feudális korlátok. Érdekes az 1825-től 1849-ig terjedő időszakban megvizsgálni egy immár 100 éve megyeszékhelyként funkcionáló, mégis alapvetően mezőgazdasági jellegű, tipikusan feudális keretek között működő kis mezőváros, Zalaegerszeg helyi igazgatásának alakulását. Zalaegerszeg földesura a veszprémi, majd 1777 óta a szombathelyi püspök. 1830-ban 3454 1 , 1851-ben 4000' 2 lelket számláló privilegizált mezőváros. A tárgyalt időszakban kevés a lakosság fluktuációja (úgy látszik, nagyobb bevándorlás sem volt), ellentétben a XVIII. század végi, XIX. század eleji állandó lakosságváltozással. 3 Az adózó családfők nagy százaléka iparűző, bár ebben az időszakban feltétlenül számolnunk kell olyan ipari jellegű tevékenységgel, mely többnyire a téli hónapokra korlátozódik, amikor a szőlő és a szántó művelése nem igényel nagyobb elfoglaltságot/ 1 Zalaegerszeg hosszú ideig tartó vitában több contractust köt földesurával, míg végül az 1775. december 7-én a helytartótanács közbenjárásával Mária Terézia szabályozza a város és a földesúr viszonyát. 5 Ez az „örökös contractus" biztosítja a városnak a bíró és a magisztrátus évenkénti választását. A földesúr számára a magisztrátus szedi be a szolgáltatásokat, erről a bíró és a perceptor elszámolni köteles. Az általános gyakorlatnak megfelelően kap a város kocsmáltatási jogot (ius educilli), a malom jogot (ius molae) pedig bérli. Az árvák feletti gyámságot, mely ekkor rendkívül jövedelmező tevékenység (tutela fructuaria), 0 átengedi a földesúr a városnak, viszont az ingatlanok adás-vétele, cseréje csak földesúri engedéllyel történhet. I Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben.-Pest, 1836. 512. old. -Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. 298. old. :! Consc. die. 4 A szerző: Zalaegerszegi kézművesek a XVIII—XIX. században, PAB—VEAB értesítő. A Dunántúl településtörténete, 1767—1848. II. 1767—1848. Pécs, 1977. r l Sebők II Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig. Jogtörténeti Értekezések. Bp. 1977. 8. old.
