Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)

Benczéné Nagy Eszter: Ebert Antal hagyatékának árverezése

ment gyorsan, mert 1804-ben a pápai magistratus a zalaegerszegi városi elöljárósághoz fordult, hogy a Pápán mesterséget tanuló két fiúnak az örökségükből küldjenek át pénzt, mert igen nyomorúságosan tengetik életüket. Életének utolsó évében (vagy éveiben) betegeskedett Ebért Antal, erre utal az iratokban az a bejegyzés, hogy Adorján László patikus úrnak 13 forintot fizettek a gyógyszerekért. A gyógyszertár 1803-ban az ún. Kvártélyházban volt, valószínűleg ott, ahol ma a menetjegyiroda található/' Az első feljegyzést róla a zalaegerszegi kovács, nyerges, bognár céh töredékes irataiban

5 1789-ben találhatjuk meg. amely arról szól, hogy inasát felszabadította. Ezek után 1791-ben, 1792-ben, 1793-ban fordult elő a neve.'

1 1793-ban szabadította fel Varga János nevű inasát, és még ugyanezen évben szegődtette Gáspár Jenkó nevű inasát. Neve szinte minden évben megtalálható az iratokban egészen haláláig. A zalaegerszegi meglevő rovatos adóösszeírásokban

7 egészen haláláig szerepelt. Összeírták 1796, 1797, 1798, 1800, 1801, 1802-ben. minden esetben házas zsellérként. 1796-ban három szolgálója volt, a többi években mindig kettő. Egyedül 1796-ban írtak össze nála fejőstehenet, a többi években minden esetben csak egy sertést. Szántóföldje egy hold másodosztályú volt. szőlője pedig a Janka hegyen 10 kapás. A szőlőben volt pincéje is, amely a szőlővel együtt 355 forintért kelt el. Eladásra fél hold szántója került 13 forintért. Városi házát mindig harmadosztályúnak minősítették, s mint iparost is mindig harmadik osztályba sorolták; hat és három forint között fizetett adót.

8 Hagyatéki leltára igen részletes, a licitálandó javakat abban a sorrendben írja le, ahogyan azok a különböző helységekben elhelyezkedtek, tartalmazza a vásárlók neveit és hogy mennyiért találtak gazdára a különböző javak. Háza a „Kálváriához menő utcában föll szélről Farkas Csizmadia György, ail szélrül Posu Antal Successorinak Szomszédságokban fekvő Köbül Cserép Sindilyre jo Matériából épített Ház, mely áll elől 2 Szobábul bolthajtásra, hátul 1 Cseléd Szobábul, Konyhábul kéményre, Kamrából, Kováts Mühelybul hasonló kéményre mellette Köböl épített istálóbul udvarbul, veteményes Kertek, mely az ablak alatt helyeztetik, bötsültetett. Két ezer forintokra..." A Kálváriához menő utca a mai Kossuth Lajos utca, nevezték még Öreg utcának, Hosszú utcának, Kálváriához kijáró Öreg utcának is.

9 Háza a kor lakásviszonyaihoz képest nagy volt, két szobából, konyhából, kamrából, cselédszobából, műhelyből állt, és kőből épített istálló csatlakozott hozzá. Ez utóbbit nem nagyon használhatta, hiszen csak egyszer írtak nála össze tehenet, más * Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711 — 1847. Z. Gy. 1. sz. Zalaegerszeg, 1974. 5 ZmL. Zalaegerszegi kovács, bognár, nyerges céh iratai 1727—1875. IX. 23. 8 Nevét nem mindig egyformán írták, Epert, Eperd, sőt még Ebedli formákban is találkozhattunk vele az összeírásokban és iratokban. 7 ZmL. Rovatos adóösszeírások Zalaegerszeg, 1773—1806. 8

Ebért Antal által fizetett adó: 1796-ban 6 forint 5 3/8 krajcár, 1797-ben 5 forint 38 4/8 krajcár, 1798-ban 5 forint 30 3/8 krajcár, 1800-ban 6 forint 4 8 krajcár, 1801ben 6 forint 30 3/8 krajcár, 1802-ben 3 forint 59 2/8 krajcár. °Benczéné Nagy Eszter—Fülöp István—Markó Lehel: Zalaegerszeg utcanevei. Zalaegerszegi Füzetek III. Zalaegerszeg, 1977.