Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Szabó Béla: Az új szerzeményi birtokok és a fegyver jog megváltása Zala megyében
4. Azok a zálogbirtokosok, akik részt vesznek a kialkudott összeg kifizetésében, a birtokvisszaváltás idején ezt az összeget auctio címén követelhetik. 5. A kialkudott összeget június 30-ig kell befizetni Pozsonyban a királyi kincstárba egy összegben vagy részletekben, de az alattvalók megterhelése nélkül. A megyei pénztárból sem lehet ezt kifizetni, hanem csakis maguktól az illetékes birtokosoktól kell összeszedni. Őfelsége jónéven venné, ha a megye még a kitűzött terminus előtt teljesítene. 1 '' 1 Minden elő volt tehát már készítve, csak éppen a kialkudott summa előteremtése hiányzott; ez pedig az e célra elrendelt összeírás függvénye volt. Ügy látszik, a megye nem bízott abban, hogy egy ilyen huzamosabb időt igénylő összeírás alapján idejére beteremti a szükséges összeget, ezért az április 11-iki közgyűlésen úgy határoznak, hogy a megye tisztviselői törvényes kamat mellett vegyenek fel 12.000 forint kölcsönt azoktól, akik a kincstárral történt egyezséget elismerték. Két hónap múlva az alispánt újabb 4000 forint kölcsön felvételére hatalmazzák fel. (Ügy látszik, valami egyéb forrás is rendelkezésükre állt, legalább is a még hiányzó 2000 forint fedezésére.) 32 így némi késedelemmel — amit a magyar kamara szóvá is tett — Strobell János és Vasváry Ádám küldöttek révén a váltságdíjat egy összegben elküldték Pozsonyba, ahol azok június 28-án a bancalis adminisztrációnál be is fizették. Erre egy hónap múlva megérkezett a megyéhez az uralkodó felmentő levele is, s ezt gondosan elrakták a megye levéltárába megőrzésre. 33 Közben elkészült a fizetés arányos kivetését célzó összeírás is, és ennek alapján ki is rótták és be is szedték a váltágdíjat minden birtokostól anyagi tehetségéhez képest. 3 ' 1 Forrásainkban nem találtuk nyomát annak, hogy e kollektív megállapodás előtt vagy után valamelyik megyebeli birtokos egyénileg kötött volna megállapodást a kincstárral. Ha most végig gondoljuk a jus neo-acquistici és a jus armorum érvényesítése céljából tett törvénytelen és törvényes intézkedéseket, megállapíthatjuk, hogy azok a kívánt célt nem érték el. Nemcsak Zala megye úszta meg aránylag csekély összeg lefizetésével, hiszen ez a 18 000 forint az 1736. évben a megyére kirótt hadiadó összegének csak egynegyed részét teszi ki, hanem ez volt a kamara által a váltságdíjból beszedett összegek átlaga is.. Összegezve: az egész neo-acquisticum apparátusának kiépítésében érezni valami bizonytalanságot. Mintha tudnák, hogy a kiindulási alap ha némiképp jogosnak is tűnik, mindenképpen igazságtalan. Az új szerzemények ügyét lebonyolító szervek működését először a magyar törvények mellőzésével, uralkodói rendeletekkel írják elő. Bár később az 1715. 10. tc. és az 1723. 19. tc. már az alkotmánynak megfelelően szabályozza az igazolási eljárást, itt sem fogalmaznak tisztán. Az 1723. 19. tc. nem helyezi hatályon kívül az 1715. 10 tc-et. Az alattvalókat bizonytalanságban hagyja, hogy melyik fórumhoz kell folya31 Kgy. jkv. 1736. IV. 11. 191—194. o. 32 Kgy. jkv. 1736. IV. 11. 196. o. és 1736. VI. 11. 264. o. 33 Kgy. jkv. 1736. VIII. 6. 284—288. o. 34 Kgy. jkv. 1737. II. 10. 511. o.
