Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 8. (Zalaegerszeg, 1978)
Szabó Béla: Az új szerzeményi birtokok és a fegyver jog megváltása Zala megyében
És most a dolgok magyarázatául ide kívánkozik annak a bővebb ismertetése, hogy miféle kapcsolatokkal rendelkezett a megye, amik a kormányszervek jóindulatát egyéb területen is (hadiadó mérséklése, katonaság elszállásolásánál kapott kedvezmények stb.) biztosították. Itt pedig elsősorban azokra az urakra kell gondolnunk, akik földbirtokaik nagysága alapján, vagy hivatali méltóságuk szerint, esetleg mindkettő birtokában e korban döntően irányították, vagy befolyásolták egy-egy megye életét. Közöttük is különösen a megye mindenkori főispánjának jutott vezető szerep. A török háborúk idején Zala megye főispáni tisztét a Bánffy, majd a Zrínyi család tagjai viselték, ők emellett rendszerint országos hivatalokat is töltöttek be és a megyében nagy kiterjedésű csáktornyai uradalom birtokosai voltak. Már a hűtlenség bűnébe esett Zrínyi Péter kivégzése után, 1671-től az Eszterházyak kapják meg a megye örökös főispánságát. 1671—1721 közt Eszterházy Ferenc, Gábor, majd Pál nádor fia, József a megye főispánja, egyúttal a megyében az alsólendvai és csobánczi uradalom urai. 13 1721-ben a muraközi (csáktornyai) uradalmat, s vele Zala megye főispáni tisztét gr. Althan Mihály tábornok kapta meg. Ö még III. Károly spanyolországi tartózkodása alatt a császár apródja, majd bizalmi embere, állítólag egy alkalommal megmenti a császár életét. Feleségéhez, a szép Pignatelli hercegnőhöz az uralkodót gyengéd érzelmi szálak fűzték, s a császár több ízben is vendégeskedett az újjávarázsolt csáktornyai várkastélyban. Amikor gr. Althan Mihály 1721-ben meghalt, kiskorú fia, Mihály János (1710-ben Barcelonában született) követte őt a főispáni székben, de kiskorúsága idejére főispáni adminisztrátorul a császár azt a gr. Batthyány Lajost nevezte ki, aki ekkor már magyar alkancellár, 1721—1746 közt pedig ő veszi át a kancellária vezetését. A főispáni adminisztrátori hivatalt 1733-ig viseli, amikor az ifjú Althan átveszi atyai örökét. 1 ' 1 Elképzelhetni, hogy mind az Eszterházyak, közülük is korának legaulikusabb és leggazdagabb magyar főura, Pál nádor, vagy a császárral a legközvetlenebb kapcsolatban levő Althanok, de a kancelláriai hivatalt betöltő Batthyány is sokat tudtak a megyének segíteni már csak azért is, mert valamennyien egyúttal megyebeli birtokosok lévén, minden, a megyére nehezedő teher, birtokaik arányában őket is sújtotta. Eltekintve még a többi megyebeli nagybirtokos személyétől, a megye szerencséjére ebben az időszakban a megye közéletének közvetlen vezetői, az alispánok is olyan eszes férfiak, akik értették a módját a saját előmenetelük munkálásán kívül a közösség érdekei jó képviseletének is. Pályafutásukat rendszerint valamelyik nagybirtokos alkalmazottjaként kezdik, és innen építik ki jó kapcsolataikat — főleg uraik megbízása folytán történő eljárásaik alkalmával —, a megye birtokosaival, s a pozsonyi és bécsi kormányszervekkel. Két ilyen, a megye XVIII. század eleji életében ügyködő, talpraesett alispán is található: Sigray József és Niczky György. Sigray József Vas megyében kezdi pályafutását, a gr. Erdődy család bizalmi embere. Az 1700-as évek elején Vas megyei perceptor, de már Rákóczi 1705. évi szécsényi országgyűlésén mint alispán képviseli megyéjét. E tiszte mellett 1712l:! Kgy. ir. 1674. VI. 13. szám n. és Kgy. ir. 1712. II. 5. szám n. « Zrínyi K. id. m. 59. s köv. о. és MNT VIII. к. 18. és 64. о.
