Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Dobronak és Alsólendva szerepe a lendvavidéki etnikai csoport kialakulásában
Bár az iparágakat csak 1750-től részletezik itt, de ennek alapján is feltehetjük, hogy a Dobronakon 1703-ban élő 6 iparos zöme fazekas volt. 1 '' 5 2750-ben már 44 iparos, és ebből 41 fazekas (!) élt Dobronakon. Számuk néhány évtizedig még növekszik. 2 770-ben a 70 iparosból 63, 2773-ban a 83 iparosból 72 (!) a fazekas. Ezután fokozatos csökkenést figyelhetünk meg. Számuk 1800-ban már csak 54, 2820-ban 38, korszakunk végén. 2846-ban pedig — a 29 iparosból — csupán 28. 2 773—2846 között tehát 72-ről 28-ra csökkent a számuk. A századfordulón Dobronakon még voltak fazekasok. Gönczi említi őket. 1 '' 6 Akkortájt tehát Dobronak volt a vidék fazekasságának a központja, mely településünk környékén, szlovén 1 ' 7 és magyar falvakban egyaránt virágzott, így Hetesben is, ahol ma már nyomát sem találjuk. 2703-ban — és Hetes kivételével jórészt később is — ipar nincs, vagy alig van a környező magyar falvakban. Csupán egyetlen hetési faluban, Radamoson vannak ennek ekkor nyomai. Itt 2703-ban 8, 1717-ben pedig 6 iparos családot írnak össze. Az 1750. évi részletes összeírás alapján arra következtetünk, hogy ezek zöme gerencsér lehetett, mivel Radamoson 2750-ben a 13 iparos családból már 11 fazekas volt. Ekkor már a többi hetési falu zömében, a 11-ből nyolcban van több-kevesebb fazekas, összesen 41 család, tehát alig kevesebb, mint ekkor Dobronakon. 1750-ben már virágzott Hetesben a fazekasipar. 148 1750 után eleinte még növekedett a fazekasok száma. 2770-ben a 10 hetési fazekas faluban 63 fazekas élt, tehát ugyanannyi, mint akkor Dobronakon, és 50%-kal több, mint a 20 év előtti Hetesben. A legtöbb (14) fazekas Bödeházán volt. 14!) Az arányok sem érdektelenek. Dobronakon 1750-ben a lakosság erős l/3-a, 1770-ben közel a fele volt fazekas. Hetes 10 fazekas falujánál 1770-ben erős eltérések vannak: a fazekas családok száma 3 és 67% (!) között mozog, átlagosan, egész Hetesre nézve megközelíti a 30%-ot. ,5() A legrégibb fazekas gócok Dobronak és a hetési Radamos lehettek. 151 A mezőgazdasági jellegű Hetesben jó egy évszázadon át virágzott a paraszti kis145 Van közöttük egy Gerencsér nevű is. 146 Gönczi 1914., 85. ''"Például Bagonyán 1708-ban 4 iparos van, ezek közül kettő Gerencsér nevű. 1750ben már Filícon, Sztrelecen stb. is vannak fazekasok, de Kebelén még nem, ott csak később alakult ki a fazekasság (1785-ben 3., 1846-ban 22 fazekas volt.) Itt említem meg — bár nem fazekas vonatkozású adat —, hogy az 1712. évi, iparáganként részletezett összeírás szerint sok szlovén faluban élt takács, másrészt, hogy Turnisa ekkor kisiparos központ: 12 iparosa van, ebből 8 a varga. 140 Bödeházán 7, Jósecen 6, Szombatfán és Göntérházán 5—5, Gáborjánházán 3, Zsitkócon és Kámaházán 2—2 fazekas élt. Hetesben ekkor csak Szijártóházán, Bánután és Hidvégen nem volt gerencsér. 149 A többi hetési faluban pedig: Gáborjánháza, Radamos és Szombatfa 9—9, Zsitkóc 7, Szijártóháza 6. Jósec 4, Kámaháza 3, Göntérháza és Hidvég 1—1 fazekas. ,5u Az arány Bödeházán a legmagasabb (67%), Göntérházán és Hidvégen pedig a legalacsonyabb (3—9%). A többi faluban a családfők 20—37%-a volt fazekas. 151 Erre vall az is, hogy 1830-ban a „Dobronaki. Hetési és Radamosi Gerencsér Czéhbeliek" panaszában a hetési Radamost Hetestől elkülönítve említik. — ZmL., Zala megye közgyűlési jegyzőkönyve, 1830. jan. 11. (349. sz.)
