Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
Szövés, hímzés, viselet, és elterjedése
denütt, mivel itt egyéb fehér női fej viselet is volt. 127 Gönczi szerint „A pacsaviselet hajdan egész Göcsejben el volt terjedve." 128 Ez esetben nem lehet hetési etnikus sajátosság, mivel Hetesnél sokkal nagyobb, összefüggő területen élt. Gönczinek azonban a göcseji pacsaviseletre vonatkozó megállapítása — több okból is kitűnően — téves. 129 Gönczivel szemben Bátky azon véleményét fogadom el, mely szerint a magyar pacsaviselet horvát hatás, mely több irányból érte a dunántúli magyarságot, amit elterjedése is mutat. 130 Hetes vidékéről 1883-tól konkrét adataink vannak a pacsa elterjedéséről. Szántó megemlíti, hogy a pacsát „csak a lendvai farában" hordják. „A pacsaviselésnek nevezetesebb helyei Csente, Hármasmalom, Petesháza, Völgyifalu, Hosszúfalu, Radamos, Göntérháza, Bánuta, Szíjártóház, Gáborjánháza, Kámánháza, Zsitkócz, Kapcza, Alsó- és Felsőlakos, Gyertyános, Kótha; Pincze és Űjfalu vegyes viseletüek, azaz kezdik már letenni a pacsát és fejér szoknyát." 131 Húsz évvel később Bellosics szintén ismerteti a pacsa elterjedési területét. „Régebben nagyobb területen viselték. így Lentiben és fíédicsen, ahol ma nyoma sincs, 1859-ben még széltében viselték, délnyugaton Pincze és Űjfalu lakó között is már régen tért veszített. .. [még] viselik a következő helységekben : Csente, Völgyifalu, Hármasmalom, Petesháza, Kót, Gyertyános, Alsó-, Felsőlakos, Hosszúfalu, Hidvég, Bánuta, Radamos, Göntérháza, Szíjártóháza, Bödeháza, Zsitkócz, Jósecz, Kámánháza, Dobronak, Szombatfa." X32 Tíz évvel később Gönczi arról tudósít, hogy csupán 3—4, Hetestől délre eső községben van még pusztuló pacsaviselet. 133 Szántó és Bellosics részletes felsorolása alapján megállapíthatjuk, hogy: 1. Bellosics felsorolása a teljesebb, bár a felsorolásból — pontatlanság folytán — mindketten kihagytak néhány falut. 13 '' 2. Két faluról (Pince és Űjfalu) egybehangzóan állítják, hogy pacsaviselet ott is volt, de már megszűnt. Lentiről és Rédicsről ezt csak Bellosics közli, de állítása elfogadható. A pacsaviselet tehát korábban némileg (négy faluval) nagyobb területen élt, mint a századforduló táján. 3. A két szerzőtől egyaránt említett 17 falu mind a Lendvavidéken van, részben Hetesben, részben a vele délről szomszédos Muramentén. v "Kresz 1956., 42 kk. 128 Gönczi 1914., 393. 129 1. Gönczin kívül nincs adatunk arról, hogy Göcsejben lett volna pacsaviselet. — 2. Feltűnő, hogy Gönczi erről semmi közelebbit nem tud: csupán 1914., 393. feltételezi, hogy a vászonviselettel szűnt meg. — 3. Gönczit bizonyára Plánder 1838., 8. § azon közlése tévesztette meg, hogy Göcsejben a nők eddig vászonban jártak, de már „fejér patyolat főrevalót" viselnek. Ez azonban nem feltétlenül pacsaviselet! (V.o. 127. sz. jegyzet.) Plánder közléséből kitűnik, hogy az általa említett női fejviselet Göcsejben nem hagyományos, hanem az 1830-as években kezdődő új jelenség volt. 130 Bátky 1911., 103. m Szántó 1883, 151. Kiemelés — a következő jegyzetben is — tőlem! 132 Bellosics 1903., 276. 133 Gönczi 1914., 392. (Petesháza, Lendvalakos és Kapca.) 134 Bellosics kettőt, Szántó ötöt. Közlések és gyűjtött adataim vannak arról, hogy e falvakban (Gáborjánháza, Kapca, illetve Hidvég, Bödeháza, Jósec, Dobronak, Szombatfa) is élt a pacsaviselet.
