Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)

A hetési nyelvjárás

következtetnünk, hogy a ,.hetési Piku" gúnynév nem a Hetestől délre, hanem az attól kb. északkeletre eső magyar falvakban keletkezett. A Piku becézőnév egykor általános ismeretében, használatában nincs különbség Hetes és a tőle délre, a Muráig elnyúló magyar falvak között. A hetésiek megkülönböztető népi gúnyneve, a ,,hetési Piku" tehát több szempontból is beillik a hetési etnikus specifikumok <=orába. A hetési nyelvjárás Ezzel hangsúlyozottan elértünk a hetési etnikus specifikumok vizsgálatá­hoz. Ez gyakorlatilag Hetes és környéke nyelvjárásának és néprajzának az elem­zését jelenti, mivel a történeti vizsgálatot jórészt már elvégeztük, a régészet viszont — kutatások hiányában — nem lehet segítségünkre a problémák tisztá­zásában. A többi tudományág (földrajz, embertan, stb.) általában csak kisebb mértékben hasznosítható adatait a főbb kutatási területekhez kapcsolva emlí­tem meg. A fent tárgyaltakhoz szervesen kapcsolódik a hetési nyelvjárás. A hetési nyelvjárásról egy alapvető, 70 a terület néprajzáról több jó részta­nulmányt ismerünk. Magától értetődő, hogy — a továbbiakból is kitűnően — a kutatás .,teljes"-nek egyik területen sem tekinthető: számos kevésbé kutatott kérdéssel, ezután megoldandó problémával állunk szemben. Feladatom sem gyakorlati (terjedelmi), sem elvi okokból kifolyólag nem lehet az, hogy akár a nyelvjárási, akár a néprajzi eredményeket részletesen ismertessem. Ellenke­zőleg! Ügy vélem, hogy a továbbiakban — utalva az eddigi kutatásokra és gyűj­tött anyagomra — a hetési sajátosságok tömör összefoglalását kell adnom, a hangsúlyt inkább arra helyezve, hogy e jelenségek tényleg helyi etnikus speci­fikumoknak tekinthetők-e, továbbá, hogy mi ezeknek az elterjedési köre, kap­csolatban van-e az Hetes történeti-tudati területével, vagy eltér-e, és miként attól; és tekintettel az etnikus sajátosságok időbeli és térbeli változásaira, leg­alább hozzávetőlegesen megrajzolható-e az adott időpontban az etnikailag sa­játos Hetes területe? A számos problémát és további feladatot már tárgyaltam, így itt csupán emlékeztetek ezekre. A hetésiek egyik fő etnikai sajátosságának Bellosics és Gönczi egyaránt a nyelvjárást tartja. Bellosics a nyelvjárási sajátosságokkal részletesebben nem foglalkozott, eltérően Gönczitől, aki nagy monográfiája egyik fejezetében rész­letesen tárgyalja a hetési (és göcseji) nyelvjárást, kitérve az egyes nyelvi jelen­ségeknél a táji eltérésekre és az elhatárolási kérdésekre is. 77 összefoglaló műben elsőként Balassa József foglalkozik röviden a hetési nyelvjárással. Térképén feltünteti a nyugati nyelvjárásteriilethez tartozó hetési nyelvjárás kiterjedését. A Kerka folyótól jóval nyugatabbra, a Mura és az őrség közé helyezi azt. 78 Bellosics a „tágabb értelemben vett Hetés"-ként elfogadja a 76 Végh 1959. 77 Gönczi 1914. 487—516, 489, 491. 78 Balassa 1891, térkép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom