Szentmihályi Imre: Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai - Zalai Gyűjtemény 7. (Zalaegerszeg, 1977)
A „hetési Piku" gúnynév
vén. 68 Ennél további településtörténeti-etnikai következtetést nem tehetünk, hiszen a népi névadás csupán egy helynévadási sajátosságot ragadott meg. E formális egység mögött kétségkívül van bizonyos településtörténeti egység (a helynévadásban tükröződő egyidejű betelepülés), azonban hogy ez egyúttal további lényeges (társadalmi, etnikai, stb.) egységet is jelent-e, és ha igen, ez kapcsolatban van-e a későbbi és mai etnikai sajátosságakkal, — adatok hiányában mindez ismeretlen . . . A „hetési bíróság" fogalom ma már csak elhomályosultan, egy közmondás formájában él, és így hangzik: „Sorba jár, mint a hetisi bíruság!" Erre gyűjtésem vége felé, 1974-ben, a jugoszláviai hetési községekben bukkantam, így erről csak itt, és néhány hazai községben érdeklődhettem. Megtaláltam Alsólendván, Bánután, Hosszúfaluban, Lakoson, valamint a hazai hetési falvakban. Másutt a pákai, a csödei és a csentei bírósághoz fűződik e közmondás. Olyankor mondják, amikor pl. naponta másnak kell harangoznia, stb., tehát amikor más a soros. Tartalmából következtetve a hetési bírói tisztséget szabályos időközönként más (a bíróság különböző falvaiból származó?) személlyel töltötték be. 69 Közmondásunk tehát az 1802 után már nem említett hetési bíróság egyetlen történeti emléke a hetésvidéki nép körében. A „hetési Piku" gúnynév Ugyancsak népnyelvi és folklór-vonatkozású helyi történeti-etnikai sajátosság a hetésiek népi ragadványneve, „gúnyneve", a hetési (hetisi) piku is. Erre már korán ráakadtam, így az egész gyűjtőterületen kutathattam. Elterjedésében érdekes kistáji különbség mutatkozik, melyet később részletezek. A hetési nyelvjárás egyik sajátossága a szóvégi -ó helyén álló -w, így feltehető, hogy az ismeretlen eredetű piku szó köznyelvi formája pikó, és, hogy ez a szó csak az u-zó hetési nyelvjárásban nyerte a piku formát. A pikó táj szó a magyar népnyelvben vidékenként eltérő jelentéssel ismeretes. 70 Zala megyében — de annak csak délnyugati részén; a szűkebb értelemben vett Göcsejben („szegek" vidéke) nem! — a Miklós keresztnév egyik becéző alakja. 71 A Pikó Piku ebben az értelemben és időszakban Zala megyéhez 08 Ahol történeti adataimnál forrásra nem hivatkozom, ott a kérdést előző (é. n.) dolgozatomban tárgyalom. 69 Eckhart 1946, 207. szerint Mohács után a „megye jelölte ki a házak sorrendje szerint azokat, akik egy-egy évre kötelezve voltak e [bírói] terhet viselni." — Köszönöm dr. Degré Alajos főlevéltárosnak (ZmL), hogy figyelmemet felhívta erre az adatra! — Szabó 1969, 90 kk. (főként 95 kk.) részletesen tárgyalja a középkori falu önkormányzatát, benne a bíró jogait és kötelezettségeit. Adatai alapján arra következtet, hogy a iudex azonos a villicus-szal (95. k.), tehát bíróságunk XVI. századi villicatus, majd iudicatus megjelölése is csupán a „bíróság" latin szóvariációjának (nem pedig e terminusok tartalmi eltérésének) tekintendő. 7U Szinnyei 1901, 141 k. Ezek egyenkénti ismertetését szükségtelennek tartom, mivel a hetésvidéki pikó CVJ piku szó itteni jelentése — amelyet Szinnyei nem említ — az alábbiakból kitűnően egyértelműen világos. 71 ördög 1973, 547.
